Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 4631



(Miklós - Inkey) - Batthyány - Széchényi - Wohl (Vetsera) - Szécsen kastél

Kategória Kastély

Kép album megtekintése

www.civertan.hu - LÉGIFOTÓ

Cím 9761 Táplánszentkereszt, (Szentlőrinc) Fő u. 4.
GPS koordináta N 47.198096,E 16.699194
Régiół Nyugat-Dunántúl
Megye Vas

Internet:

http://www.taplanszentkereszt.hu/

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Restaurátor műhely

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította : Egresi János , fényképezte: Derecskei Gyula - Felvitel dátuma: 2007-01-01 - Látogatás dátuma: 2013-07-04 - Utolsó módosítás: 2019-05-10



Táplánszentkereszt község a Gyöngyös patak mentén, a 87. számú úttal párhuzamosan, Szombathelytől DK-i irányban, a város közvetlen szomszédságában fekszik.

A ma Táplánszentkeresztnek nevezett település közigazgatásilag 1939 óta létezik, ekkor egyesítették ezen a néven Gyöngyösszentkereszt és Táplánfa községeket.

A régészeti leletek tanúsága szerint a Gyöngyös mentének ez a része a neolitikum óta ember által lakott terület. A község határából több, római korból származó tárgy került elő.
Az Árpád-korban alakultak ki azok a kis falvak, amelyek a Gyöngyös mentén füzérként helyezkedek el. A mai Táplánszentkeresztet alkotó - egykor különálló - falvak nevei közül több a település egyes részeinek elnevezéseként máig használatos. Közülük Szentkereszt, Péteri és Borotszeg (Boroczszeg) a XIX. század első felének írásos forrásaiban nemesek és nem nemesek közösségeként szerepel, az 1907-ben kiadott helységnévtárban pedig már, mint Gyöngyösszentkereszt község. Táplánfa Szentlőrinccel, Tiborcszeggel és Bakófával egy közigazgatási egységet jelentett 1907-ig Szentlőrinc-Táplánfa, azután Táplánfa néven.

A legkorábbi írásos emlékek a mai község területén egykor létezett falvakra utalnak. Egy 1237-ben kiadott oklevél említi, akinek nevét - a feltehetően Táplánfa mellett fekvő, a XVIII. század végén még ismert település - Timafa viselte. Egy 1256-ban kelt oklevélben pedig Ovad falu szerepel, amelyet későbbi forrásokban Buzazygethe és Ovadszentlőrinc néven is emlegetnek.

A története során az adott településen földbirtokkal, kúriával, kastéllyal rendelkező családok meghatározó szerepet játszottak a mindenkori falvak életében. Táplánszentkereszten e jelentős családok sorába többek között a Polányi, Niczky, Horváth, Korchmáros, Porpáczy, Hugonnay, Jelencsics, Istóczy, Széchényi, Csányi, Forster, Draskovich, Rosenberg, Széll família tartozott.

Táplánszentkereszten három műemléknek minősülő kastély látható: a szentlőrinci, egykori Inkey-, Széchényi-kastély és kertje, ma Kisterenyei Ervin restaurátor tulajdona, a bakófai Erdődy-kastély, valamint a szentkereszti Széchény-, Inkey-, Sigray-Saint-Marsan- kastély. A táplánfai Széll-, és a Rosenberg-kastély pedig műemlék-jellegű épület.

A Szentlőrincen álló kastélyt Inkey Ödön építtette. Az 1870-es évektől a Batthyányiak birtokába került, akiktől 1890-ben Széchenyi Jenő vásárolta meg. A szépen berendezett kastély falait ekkoriban a birtokos leánya, gróf Erdődy Gyuláné festményei és akvarelljei díszítették, ő festette a házikápolna oltárképét is. A kastély később az Erdődy-családra szállt, majd a II. világhávorú után államosították és kétharmadát elbontották. 1991 óta egy restaurátorművész tulajdonában van és felújítás alatt áll.

Forrás: Derecskei Gyula
A 87.számu műúton, Szombathely felé haladva érkezünk a településre, melyben több műemlék kastély is található. Az egyik különös figyelmet érdemel. Ez a Szentlőrincnek nevezett falu-részen áll, utolsó főnemesi tulajdonosai után Széchenyi-, illetve Szécsen kastélynak nevezett épület. A Gyöngyös patak partján áll, a hajdani őspark maradványaitól körülvéve. A tömbszerű, kétszintes, manzárdos , a romantikus építészet vitathatatlan jeleit viselő ház, azzal tűnik ki hazai sorstársai közül, hogy a szakszerű helyreállítás nyomait mutatja.

Magántulajdonban van. Kisterenyei Ervin festőművész restaurátor a végső pusztulástól mentette meg. Megvásárolta és körültekintő-, falkutatásra is kiterjedő vizsgálatok után , saját költségén megkezdte a restaurálását. A falkutatások meglepő eredményt hoztak. Megállapították, hogy a kastély DNy-i része egy középkori lakótorony maradványait rejti, melyet a későbbi századok során, fokozatosan bővítettek ki mai méreteire. Erre a földszinti szobákat fedő kereszt-, illetve fiókos dongaboltozatok alapján számítani is lehetett.

A 19.század elején történt a legnagyobb mértékű átépítés. Ennek során nyugati irányba megkétszerezték az épületet, úgynevezett „nyári szárnyat”, kocsialáhajtót, valamint tornácot építettek hozzá. Ekkor épült a keleti oldalon a kápolna is. A kastély egységes, romantikus külsőt kapott. Az újabb épületrészek nem viselték el a háborút követő viszontagságos időket. Életveszélyessé váltak, le kellett azokat bontani. A korábbi épületrészek azonban átvészelték ezeket az éveket is. A helyreállítás során, ezt a romantikus külsőt lehetett a leghitelesebben visszaállítani, ezért a tulajdonos e mellett döntött.
Az részletekben történő kiépítés következtében, különös, nálunk szokatlan a 17x17 méteres épület szerkezete, illetve boltozati rendszere is. A fő- és hátsó homlokzatokra merőlegesen három osztatú szobasor két szélső eleme, valamint a főhomlokra néző helyiségek boltozottak mind a földszinten, mind az emeleten. Ezekre terhelték a középső terem síkmennyezeteit. Ez azt feltételezi, hogy a barokk korban az épület U, vagy H alaprajzú lehetett, kis belső udvart kerítve. Ezt fedték le, illetve csatolták szobaként az épülethez a romantikus átépítés során, kialakítva a mai tömbszerű kastélyt.

A viszonylag kisméretű kastély tulajdonosai illetve lakói, gyors ütemben váltották egymást. Első ismert írott adat, hogy Mátyás király 1459-ben Rosty Miklósnak adományozott itt birtokot és egy udvarházat. 1555-ben ezt már castellumként említik(Archivum familiae Nádasdy. E 185). A 17.század második felében Rosty János 4 eFt értékben birtokot cserélt a Batthyányi grófokkal. A 19.század elején vásárolta meg gróf Szécheny Jenő. Nagyszámú családja miatt, feltehetően ő bővítette kétszeresére az épületet, majd tovább adta a Szécsen grófoknak, akik a második világháborút követő viszontagságos időben is lakták. A háború alatt kirabolták, az azt követő államosítás után folyamatosan romlott állaga.
(felhasználva: Kisterenyei Ervin szóbeli közlése és az átadott dokumentum másolatok.)

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai
Derecskei Gyula: Az utols bekezdsben keveredtek a telepls hrom kastlyra vonatkoz informcik. A Szentlrincen lv, utls tulajdonosrl Szchen kastlyknt ismert pletet nem Szchenyi Jnos ptette, nem volt Draskovich tulajdonban, bvtse viszont Szchenyi Jen grfhoz kthet. Krlek Jnos javtsd t a nevem alatt megjelent tves informcikat. Az ltalam kldtt anyagban ez nem gy szerepel. dvzlettel : D. Gy .

www.kastlyok.hu  * Start  *