|
A kastély falú Pozsonytól 15 km, közvetlenül a szlovák határ szomszédságában található meg.
A Kastély falu 2002 évben nyÃlt meg a nagyközönség elÅ‘tt, azóta is folyamatosan folyik a felújÃtása, a kastély többszintű barokk parkja folyamatosan felújÃtás alatt áll, 2006-ban már majdnem az egész park felújÃtása befejezÅ‘dött, különleges látványt nyújt a 4 szintű teraszból álló barokk stÃlusú park.
A legalsó (legalsó) szinten állatpark is látogatható, bivalyok, őzikék, fehér púpos tevék, és fehér szamarak is vannak .
A kastély falu, belépÅ‘jegy ellenében (10.50 EUR), vezetés nélkül is szabadon látogatható, de vannak vezetéses látogatások is. A belépÅ‘jegy bankkártyával is fizethetÅ‘. Nagy méretű autó parkoló van (mozgássérülteknek külön parkoló), aminek igénybevétele ingyenes. A kastély kiállÃtó termeiben fényképezni, videózni nem szabad. Kastély belsÅ‘ képe az Internetes oldalukról letölthetÅ‘ képek (magyar nyelvű oldal). A Kastély főépületben van egy kávézó, ahol "uzsonnázni" is lehet, melléképületben (Merienhof - Majorság) étterem is igénybe vehetÅ‘ étkezésre. LehetÅ‘ség van sétakocsikázásra is. A kastélyhoz bevezetÅ‘ út keresztezÅ‘désében egy új Kastélyt is megnyitottak 2006-ban a látogatók elÅ‘tt Niederweiden Schloss, a Schloss Hof-ba váltott belépÅ‘ ide is érvényes.
http://www.schlosshof.at/cms-hu/index.php?page=schlossgeschichte
Alsó-Ausztria keleti részén több mint 50 hektáron terül el a Hofi kastély. A főúri lakóépületbÅ‘l, a művészien kialakÃtott teraszos kertbÅ‘l és az idilli majorságból álló pazar épületegyüttest a kései 1720-as években Savoyai JenÅ‘ herceg reprezentatÃv vidéki és vadászszékhelyeként létesÃtették. Johann Lucas von Hildebrandt épÃtész korlátok nélkül mindenbÅ‘l a legjobbat választhatta - végül is megbÃzója nem csak az egyik legsikeresebb hadvezér volt, hanem korának egyik legvagyonosabb embere. Több száz munkást, napszámost, mesterembert és kertészt fogadtak fel, hogy több éves szakadatlan munkával megvalósÃtsák Hildebrandt terveit. Amikor 1730 körül nagyjából lezárultak a munkálatok, az európai barokk egyik leglenyűgözÅ‘bb mesterműve konkrét alakot öltött.
A Habsburgok tulajdonában
A Hofi kastély páratlan szépsége Mária Terézia figyelmét sem kerülte el. A császárné JenÅ‘ herceg örököseitÅ‘l 1756-ban vette meg a birtokot, amelyet aztán férjének ajándékozott. Az új tulajdonos megfelelÅ‘en méltányolta a nemes gesztust. Ferenc István császár 1765-ben bekövetkezett haláláig minden évben a tavaszi és késÅ‘ Å‘szi hónapok között sok-sok hetet töltött a Hofi kastélyban, hogy magányos cserkészéseken, nagyszabású ünnepségeken vagy a Mária Teréziából és a nagyszámú gyerekcsapatból álló szűk családi körben "mentesÃtse a lelkét az uralkodás terhétÅ‘l", ahogy azt kastélyhomlokzat kert felÅ‘li oldalán olvasható felirat is hirdeti. Hébe-hóba azonban gondok adódtak az udvartartás elhelyezésével, hiszen a bécsi udvari szertartásrend szigorú szabályai szerint az uralkodópárnak majdnem 200 szolgálót kellett ellátnia akkor is, ha teljesen magánjelleggel tartózkodott a vidéki birtokon. E helyhiány megoldására határozta el 1770-ben az idÅ‘közben megözvegyült Mária Terézia, hogy még egy emeletet épÃttet a kastélyra. Franz Anton Hillebrandt udvari épÃtész e munkálatok során a kor Ãzlésének szellemében gazdag klasszicista dÃszÃtéssel látta el a homlokzatot és a belsÅ‘ termeket is. Lényegében ekkor alakult ki a Hofi kastély mai arca.
Pusztulástól fenyegetve
A Duna menti monarchia bukása után a kormányépületek, valamint a bel- és külföldi nagykövetségek berendezése során a köztársaság is ehhez az értékes készlethez folyamodott. Magát a Hofi kastélyt nem nagyon érintették a politikai változások. Katonai igazgatás alatt maradt, csupán a katonák egyenruhái változtak. A k.k. lovasság után az osztrák szövetségi hadsereg költözött be, aztán a német "Wehrmacht", majd végül 1945-ben a Vörös Hadsereg megszálló katonái, akik tÃz évre elfoglalták a kastélyt. Az érdektelenség, a nem rendeltetésszerű használat, valamint a két világháború okozta sebeket, még 1955 után is elÅ‘ször csak nem kielégÃtÅ‘ formában lehetett kezelni. A teljes helyreállÃtáshoz nem hiányoztak ugyan a jó ötletek és a jószándék, de nem volt rá anyagi forrás. Mind a három összetevÅ‘ csupán 2002-ben talált egymásra, amikor a kifejezetten erre a célra alapÃtott társaságot megbÃzták a szóban forgó értékes kulturális örökség felújÃtásával.
Új fényben
2005 májusában a helyreállÃtási munkálatok oly mértékben befejezÅ‘dtek, hogy az épületegyüttest ismét meg lehetett nyitni a látogatók elÅ‘tt. Ausztria legnagyobb vidéki kastélya újra visszakapta régi fényét, eredeti méltóságát és egykori rendeltetését - miszerint pompás nagyszabású ünnepségek megrendezésére hivatott. A fejedelmi barokk életmód korhű szÃnhelyeként immár minden idÅ‘utazó elÅ‘tt nyiva áll, aki JenÅ‘ herceg és Mária Terézia császárné világát élményekben gazdagon, kellemesen nem muzeális légkörben és lebilincselÅ‘ sokszÃnűségében akarja felfedezni.
http://www.schlosshof.at/cms-hu/index.php?page=bs_oeffnungszeiten
Nyitva: április-től november-ig naponta 10-től 18 óráig
Idegenvezetés a kastélyban naponta 11 órakor (hangszalagos vezetés német és angol nyelven)
Belépőjegyek:
- Napijegy, felnőtteknek 10,50 euró, 6 és 18 év közötti gyerekeknek és fiataloknak 7 euró, 6 év alatti gyerekeknek ingyenes, családi jegy (2 felnőtt és gyerekek) 28 euró
- Idényjegy, felnőtteknek 23,50 euró (2010 június 1-től: 35 euró), 6 és 18 év közötti gyerekeknek és fiataloknak 16,50 euró, (június 1-től: 25 euró)
Az idénjeggyel rendelkezők ingyen látogathatják a húsvéti és karácsonyi vásárt, valamint 5 százalék kedvezményt kapnak a "Fehér Páva" étteremben, a kastély árkádos udvarában lévő "Jenő herceg" cukrászdában. Idényjegy-rendelés telefonon a +43 2285 20 000-ás számon, vagy e-mail küldéshez kérjük kattintson ide.
Figyelmükbe ajánlom a rendezvényeket és Koncerteket, melyről néhány kép látható a képalbumban. Külsõ hivatkozások:
|
A Facebook albumom megtekinthetõ