|
A kastélynak új bérlője van, ott jártunkkor éppen az átadás-átvétel történt.
Bizony lesz teendője az új bérlőnek, hogy olyan állapotra hozza a kastélyt, hogy az méltó legyen vendégek fogadására, arról nem is szólva, hogy az előző bérlő rossz örökségét-, hírnevét is rendbe kell hoznia.
A Poroszló belterületén lévő tornyos kastélyt 1872-ben építtette Graefl Károly, később fia, Jenő megnagyobbíttatta az épületet. A II. világháború után majorságként, Tsz irodaként funkcionált, és egy felújítást követően 1995-től szállodaként várja az ide látogatókat.
A család birtokában volt egy, a településtől 4 km-re lévő vadászkastély (Kétútközt) is, amit a XIX. század elején építettek, sajnos nagyon rossz állapotú lett, de talán most új tulajdonost kapott, akik a helyreállítását megkezdték. A helybéliek szerint a két kastélyt alagútrendszer kötötte össze, de a Tsz idején balesetveszély miatt nagy részét betemették.
A Graefl család története
A Graefl-ek régi német család, melynek tagjai a Lánchíd építésére érkeztek hazánkba Széchenyi István hívására. 1869-ben jelentek meg Poroszlón, majd nemsokára a környék legnagyobb birtokosai lettek. A család tagjai aktív közéleti életet éltek, Graefl József Pest főbírája volt, testvére Károly pedig a kastélyt építtette. Károly egyik fia, Andor országgyűlési képviselő lett, és az ő nevéhez fűződik a vadászkastély megépülése. Károly elsőszülött fia Jenő, apja halála után átvette a család irányítását és országosan ismert gyümölcsfa-telepet hozott létre, illetve ló, juh és szarvasmarha tenyészete is kiemelkedő volt, valamint kibővíttette a poroszlói kastélyt. Horti Miklós 1931-ben kinevezte a felsőház tagjává. Felesége, Paulina Horti István lánya volt. A II. világháború után a család tagjai Svájcba majd Brazíliába emigráltak, később visszatértek Svájcba.
Poroszló
A Tisza jobb partjának ősi községe, már Anonymus említést tesz arról, hogy Árpád honfoglaló seregei itt táboroztak, a poroszlói Földvár alatt. Itt békült ki IV. Béla fiával V. Istvánnal. Régi időben királyi sólerakóhely volt. A XIII. és XIV. sz.-ban a Bana és Gyula nemzetség birta. 1445-ben mezővárosi rangot kapott. 1553-ban a település birtokosa Bornemissza Gergely egri várkapitány volt. A török időkben elpusztult a község bencés monostora, amit valószinüleg a Gyula-nemzetség alapított 1209 táján. Első ismert apátja János volt (1292). A monostor pusztulásakor elbontásra került az Árpád-korabeli templom is. A XIX. században birtokosai voltak a Károlyi, Pejacsevich és az Orczy családok. Poroszló legnagyobb földbirtokosa 1869 és 1944 között a Graefl család volt. A család gróf Széchenyi István hívására Németországból érkezett Magyarországra a Lánchíd építésekor.
Többféle vész is sújtotta a település lakóit. 1831-ben kolerajárvány, 1862-ben és 1874-ben tűzvész, és több árvíz is.
A Tisza-tó kapujaként emlegetett település mai életét elsősorban a tó közelsége határozza meg, elsősorban nyáron, de télen is nagyon sok turista választja úti céljának Poroszlót.
Külsõ hivatkozások:
|
