|
Bábolna első írásos említése 1268-ból való, ekkor Babuna, Tolma-Babuna néven említik. Ekkor a Babunai család birtoka.
1297-ben az oklevelek említik az itt átvezető Nagy-utat.
1328-ban Szent György tiszteletére szentelt templomát és Péter nevű papját említik az okiratok.
1526-ban Szerdahelyi Imrefi Mihály birtoka.
1568-ban Biay János, Sárközy Gáspár és János, Syesy János és Dallos János kapnak rá királyi adományt.
1635-ben Bőny Péter és Siesy János kihaltával Valticher Márké és Szapáry Andrásé lett.
1662-ben Csajághy Gergely-t és nejét, Konkoly Borbálát iktatják be Bábolna egyes részeibe.
1696-ban báró Szapáry Péter Iványos Miklós és érdektársai ellen birtokpert folytat itt, majd később az egész Bábolnát megszerzik a Szapáryak.
II. József császár 1784. december 20-i rendeletében az országon belüli lótenyésztő központok felállítását sürgette, s Csekonics József (1754-1824) kőszegi születésű vértes lovassági kapitányt bízta meg a mezőhegyesi ménes megszervezésével, az országos lótenyésztés előmozdításával, s a hadsereg és Bécs város élelmezéséhez szükséges vágómarha szállítás közvetítésével.
Csekonics az Alföldön és Erdélyben összegyűjtött ökröket lábon hajtatta Bécs felé. Az állatok lábonhajtásának nagy távolságai miatt szükség volt egy gyűjtőhelyről gondoskodni. Erre a célra találták alkalmasnak a Bécs–budai úgynevezett "Mészárosok Útja" mellett fekvő jó legelővel rendelkező Bábolnát, amely ekkor Szapáry József tulajdona volt.
A Ménesudvarban lévő, Közép-Európa legrégibb akácfáját még valamelyik Szapáry gróf ültette 1710-ben, nem gondolván, hogy árnyékában még 300 év múlva is látogatók ezrei gondolnak rá tisztelettel Az acél tartók által erősített fa-matuzsálem mellmagassági átmérője 203 cm, kerülete 1 275 cm. Mellette márványtábla és kopjafa tiszteleg kora előtt.
Az udvarban található kastély a Szapáry grófok idejéből származik. Az épületegyüttes az 1700-as évek elején épült. Építésének pontos idejét nem tudjuk, de annyit igen, egy régi térkép alapján, hogy Bábolna legrégebbi épülete.
A reprezentatív, műemlék jellegű épület sok vihart megélt. Falai számtalan történelmi esemény tanúi voltak. A napóleoni háborúk idején a franciák Magyarországra is eljutottak és 1809-ben Győr mellett megütköztek az osztrák reguláris és magyar nemesi seregekkel. A győri csatát követően a francia csapatok tovább nyomultak kelet felé és 1809. június 15-én Bábolnáig jutottak. Itt azonban már csak egy őrmestert, egy káplárt és néhány közlegényt találnak, a ménest a parancsnoka elmenekítette. Válaszul felgyújtották az épületeket, sajnos a kastély is leégett.
Az 1850-as évektől államfők, kormányfők, tudósok és más közéleti személyiségek fordulnak meg az épületben (I. Ferenc József, Théodor Roosevelt, N. Sz. Hruscsov, Etiópia császára, az Iráni sah, Finnország elnöke, az osztrák kancellár, Beatrix holland királynő, János Károly spanyol király, a nigériai miniszterelnök és mások).
A Ménesudvar érdekességei közé tartozik Magyarország legősibb akácfája, melyet 1710-ben ültettek.
(Forrás: http://www.lovasok.hu/index.php?i=1375)
A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. alapvető célja a tradíciók, a nemzeti kulturális örökség részét képező kastély együttes, a Ménesudvar és az állomány megőrzése az 1789-es alapítástól felhalmozott eszmei örökség továbbvitele.
A Szapáry grófok birtokát, 1789-ben II. József császár - a hadsereg ló utánpótlásának biztosítása céljából - Csekonics József vértesszázados javaslatára megvásárolta ménes intézet alapítása céljából.
1836-ban került Bábolnára Szíriából a híres Shagya mén, amelynek leszármazottait az Arab Lótenyésztők Világszövetsége önálló fajtaként ismerte el 1978-ban és a szakma "bábolnai arab" néven tartja nyilván. A mintegy 250 lóból álló arab ménes alapját kilenc törzsmén és 53 törzskanca alkotja. Az arab telivér tenyésztésében kiemelkedő értéket jelentenek a tiszta vérű egyiptomi arab telivérek. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. dióspusztai ménesében közel négy évtizede folyik az angol telivér lovak tenyésztése.
Évszázadokon át csak királyok, államfok, miniszterek, diplomáciai testületek tagjai tekinthették meg a híres arab ménest és a különleges szépségu lovasbemuta-tókat.
Ma várják a lovaglás, a vadászat és horgászat szerel-meseit. A vendégek kellemesen tölthetik idejüket a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. patinás szállodájában, éttermében.
Az épületek által körülölelt, csodálatos parkkal, virágágyásokkal és szökőkúttal díszített térben további nevezetességeket találunk.
A vésett üvegekkel ékesített bejáraton az udvarba látogató szemét legelőbb egy kantár nélküli, de felnyergelt ló bronzszobra vonja magára.Ő a "Leghűségesebb bajtársnak", azaz annak a lónak állít emléket, amely az 1809-es győri csatában elesett lovasa nélkül is otthonába visszatérve hozott hírt a vereségről, s mivel egy Shagya szolgált modelljéül, feliratával egyúttal ez előtt a "bábolnai arabnak" nevezett lófajta előtt tiszteleg. Külsõ hivatkozások:
|
