|
Az ikervári vÃzerÅ‘mű a Vas megyei Ikervár mellett, a Rába folyó egy külön csatornáján működÅ‘ vÃzerÅ‘mű. Magyarország elsÅ‘ vÃzerÅ‘műve, mely napjainkban is üzemel.
Az erÅ‘mű terveit Gothard JenÅ‘ készÃtette. A Batthyány család 1896-tól kezdte meg az épÃtkezést, 1900-ban adták át. Kezdetben közel 600 kW-os teljesÃtményű svájci gyártmányú gépek működtek benne, melyeket a zürichi Escher Vyss gépgyár turbinái hajtottak. Ezek még egyenárammal látták el a környezÅ‘ településeket, és ez szolgálta ki Szombathely és Sopron elektromosenergia-igényét is.
Ennek az erÅ‘műnek köszönhetÅ‘en Ikervár lett elsÅ‘ elektromos rendszerrel ellátott falu Magyarországon és az ikervári Batthyány-kastélyban elÅ‘bb volt elektromos világÃtás, mint a bécsi Schönbrunnban.
Az 1925-ben végrehajtott rekonstrukció során áttértek váltakozó áramra, az erÅ‘mű teljesÃtménye 1540 kW lett. A rekonstrukció során új Ganz gyártmányú Francis-turbinákat és generátorokat szereltek be. A gépházban ezekbÅ‘l egy-egy darabot bemutatás céljából működÅ‘képes állapotban megÅ‘riztek.
1995-ben privatizálták. Ekkor újabb korszerűsÃtés történik, mely során svéd turbinákat és generátorokat épÃtettek be összesen 2280 kW teljesÃtménnyel. Az épület és kapcsolódó berendezések ipartörténeti emlékhelynek minÅ‘sülnek, a fontosabb helységei látogathatóak voltak, napjainkban a múzeum zárva tart.
BefejezÅ‘dött az ikervári vÃzerÅ‘mű felújÃtása a Rábán, a már muzeális értékűnek számÃtó, 1896-1900 között, Gothard JenÅ‘ tervei alapján felépült ipari létesÃtményt 456 millió forintos ráfordÃtással újulhatott meg - közölte az MTI-vel szerdán a Szombathelyi VÃzerÅ‘mű Kft.
A beruházás költségeit fele részben az Európai Unió, fele részben a magyar állam állta, a fejlesztés az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében, a Környezet- és Energia OperatÃv Prorgam (KEOP) pályázati forrásainak felhasználásával valósult meg - tartalmazza a cég közleménye. Külsõ hivatkozások:
|
A Facebook albumom megtekinthetõ