|
1973. január 1-jén hozta létre az Országos Természetvédelmi Hivatal hazánk első nemzeti parkjaként a 82 000 ha nagyságú Hortobágyi Nemzeti Parkot. 1999. november 30-án Marrakeshben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari Egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos!
A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik.
Véletlenül tévedtünk a Hortobágyra, immáron harmadszor. Húsvét lévén gondoltuk, talán rendezvények helyszíne is lehet, hát nem volt. Megnéztük az Állatparkot, meg a Mátai Ménes helyett a Hortobágy Club Hotel**** -t. (hát ettől sem voltunk elragadtatva).
Ha éppen nincsen semmiféle rendezvény, nem sok látnivalót nyújtó kirándulási célpont.
Akkor se búsuljunk, ha a napnyugtáig tartó kánikulában mégsem álmodunk magunknak délibábot, a sík pusztát járva ugyanis visszaköszönnek a régi magyar pásztorvilág emlékei. Láthatunk itt-ott magányosan álló gémeskutakat, melyek a legelésző csordák itatására szolgáltak. Bizony ebben a forróságban az állatok is gyorsabban megszomjaznak!
A kietlen síkság üde színfoltja a község határában található Hortobágy folyó.
A hídról már jól látható Hortobágy központja, a Pásztormúzeum és környéke.
A Pásztormúzeumtól egy kőhajtásnyira találjuk a háromszáz éves Hortobágyi Csárdát. Az 1699-ben épült fogadót az évek során kétszer is átalakították: 1781-ben barokk, 1830-ban pedig klasszicista stílusban. A fehérre meszelt, nádtetős csárda a népi építészet kiemelkedő alkotása, tizenhárom boltívvel kialakított árkádos folyosóját nyaranta pirosan virágzó muskátlik díszítik. A csárda épületében az évek során több nagy magyar is megfordult. A helybéliek különösen büszkék rá, hogy 1842-ben kiváló költőnk, Petőfi Sándor tért be a csárdába, és itt írta meg a Hortobágyi kocsmárosné angyalom című versét. Erre emlékeztet az épület falán elhelyezett domborműves emléktábla, mely Füredi Richárd alkotása.
Májusban a Hortobágyi Vásártéren gyűlik össze a falu apraja-nagyja, ekkor ünneplik a Világörökség Napját a nemzeti park évfordulója alkalmából. Fontos esemény ez a helybéliek életében, meg is adják a módját az ünneplésnek! Külsõ hivatkozások:
|
