|
Források (Google fordÃtás):
https://de.wikipedia.org/wiki/Schloss_Hollenegg
https://www.schlosshollenegg.at/
https://mapio.net/wiki/Q2241624-de/ - Képek
"A "Hollenegg" név elÅ‘ször egy 1163-as admonti apátság dokumentumában szerepel , bár a kastélyegyüttes valószÃnűleg régebbi: erre utal Aegidius és Bertalan szentek, akiknek szentelték a várkápolnát, és akiket a XII. század. Az egykori birtokon épült elÅ‘dvár védte a Koralpe felett Stájerországból Karintiába vezetÅ‘ összekötÅ‘ utat. A Hollenegger család a salzburgi érsek lelkésze volt, a kastély pedig Å‘seik otthona volt. Abel von Hollenegg a stájer kontingens vezetÅ‘je volt Bécs elsÅ‘ török ostrománál , 1529-ben. 1550-ben megbÃzta Francesco Marmorót , hogy épÃtse újjá a várat az 1529-es Bécs stÃlusában.Reneszánsz a grazi tájház mintájára . Fia, Friedrich, aki II . Károly fÅ‘herceg tanácsadójaként dolgozott , folytatta a felújÃtási munkálatokat. 1591-ben a protestáns birtokok szóvivÅ‘jeként Prágába utazott II. Rudolf császárhoz, hogy a protestantizmus elleni rendeleteket szerezzen – de ez a terv meghiúsult. A Hollenegger férfiág 1593-ban halt ki, súlyos eladósodásokkal. [1]
1653-ban a Hollenegg-kastély Saurau gróf birtokába került , aki alig három évvel késÅ‘bb eladta Puechbaumb báróinak. Maximilian gróf Khuenburg Deutschlandsbergen 1686-ban került a birtok birtokába, belsÅ‘ felújÃtását végezte, a templomot pedig bÅ‘vÃtette.
A kastély 1821 óta a liechtensteini hercegek tulajdona és nyári rezidenciájuk. [1]
A Deutschlandsberg-Hollenegg-i kastélyt ekkor I. Johann herceg vásárolta meg fiának , Franz de Paulának , II. Ferenc József liechtensteini államfő dédapjának.<
Az egykori kastély 1200 körül épült, két belsÅ‘ udvar pedig a 19. századi lakószárny épÃtésekor jött létre. Az 1778-ban felszentelt templom az elsÅ‘ udvarban van, a második, belsÅ‘ udvart lakóépületek veszik körül. Az udvaron található kútlugas a 17. századból származik. A bálterembe vezetÅ‘ 1577-es lépcsÅ‘házat Francesco Marmorónak vagy Benedict de la Portának tulajdonÃtják. A Hollenegg-kastély legrégebbi része egy négyzet alakú torony az északkeleti sarkán, az északnyugati és délkeleti két kerek torony Friedrich von Hollenegg idejébÅ‘l származik, és ágyútoronyként szolgált. A reneszánsz portálon 1573-ból származó cÃmeres felirat Friedrich von Hollenegg emlékét állÃtja.az északnyugati torony mellett. 1825-ig voltak külsÅ‘ erÅ‘dÃtmények, amelyekbÅ‘l mára alig maradt fenn valami. Egykori lefolyása csak a kerti teraszokon követhetÅ‘ nyomon. [1]
A Schloss Hollenegg belsÅ‘ tereinek nagy része a 18. századból származik. A kiegészÃtések más kastélyokból származnak, mint például a Limberg (kazettás mennyezet a Kék szobában és két berakott portál) és a Riegersburg . 1750-ben Philipp Carl Laubmann az északi szárny báltermét minden oldalról nyitott oszlopos termet imitáló épÃtészeti festményekkel tervezte. Felix Barazutti mennyezetfestménye 1885-bÅ‘l való, és görög istenségeket mutat be képi programként. A reprezentációs termek rokokó kori stukkó mennyezetekkel dÃszÃtettek, francia falburkolatok és 16-17. századi kályhák. A második emeleten található vendégszobák neogótikus stÃlusban lettek kialakÃtva. [1]
A park Ausztria egyik legfontosabb kertépÃtészeti emléke, és a műemlékvédelmi törvény is emlÃti ( DMSG 1. § 12. bekezdésének mellékletének 37. száma ). Részei nyilvánosan hozzáférhetÅ‘k. [5]"
A kastély nyilvánosan nem látogatható. Évente néhány alkalomra rendezvény helyszÃne, ilyenkor lehet bejutni a kastélyba. Külsõ hivatkozások:
|
