|
2022.05.23-án 14 órátol megnyitották a Városligetbe épített új múzeum épületet!
A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik.
A múzeum állandó kiállítása „A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel a népi kultúrát mutatja be a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékein keresztül.
A múzeum 1973-ban költözött mai helyére, az egykori Magyar Királyi Kúria számára 1896-ban elkészült igazságügyi palotába. Ugyanezen épület Alkotmány utcai szárnyában található a Politikatörténeti Intézet.
A jelenlegi múzeumi épület Hauszmann Alajos tervei alapján 1893 és 1896 között épült fel a Királyi Kúriának Havel Lipót cseh származású építőmester kivitelezésében. 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, tehát ez volt az egykori Magyar Királyi Kúria.
Az építkezés 1893-tól 1896-ig tartott, a palota ünnepélyes zárókőletételére 1896. október 20-án került sor.
Az épület stílusa az Ybl Miklós utáni eklektika jegyeit mutatja, még részben neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektúrájában válnak dominánssá. A főhomlokzat gazdagon tagolt, középrizalitjából timpanonnal lezárt hatoszlopos portikusz lép elő. Az attika tetejét megkoronázó hármas fogaton az Igazság istennőjének szobra áll, jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal, e szobor Senyei Károly munkája. Kétoldalt a Törvényt adó és a Törvényt látó ülő szobra Fadrusz János alkotása. A timpanon szoborcsoportja Zala György műve, amely három részből áll, középen az ötalakos Bírósági tárgyalás látható, a sarkokban pedig a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái. A homlokzat többi szobrát Róna József és Donáth Gyula készítette.
A főkapun és az előtéren át egy ünnepélyes hangulatú, hatalmas előcsarnokba jutunk, amelyből kétoldalt lépcsők vezetnek az emeletre. A mennyezet allegorikus freskója Justitia diadalát ábrázolja, mely Lotz Károly alkotása. Lotz e művének készítésekor Andrea Pozzónak a római SantIgnazio-templomban levő látszat-architektúrás képét vette alapul.
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Igazságügyi_palota_(Budapest))
A központi aulájából nyílik az épület két legimpozánsabb terme, a Magyar Királyi Kúria (1.emelet) és a Budapesti Királyi Ítélőtábla (2.emelet) díszterme. Külsõ hivatkozások:
|
/slides/20220524_142936.jpg)
