|
Előzetes egyeztetés (bejelentkezés) alapján, a kastélyt vezetéssel látogathatóvá tették, rendezvények (esküvők) helyszíneként is ki lehet bérelni a kastély helységeit, udvarát.
Kabold (Kobersdorf) vidéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az i. e. 1. században az itt élő kelták már intenzív vasművességgel foglalkoztak. Az 1. és 4. század között területe Pannónia tartomány része volt. A népvándorlás korában germán törzsek után avarok, szlávok éltek ezen a vidéken, majd Nagy Károly frank birodalmának keleti tartományához tartozott. 860-ban Német Lajos király Adalwin salzburgi érseknek küldött adománylevelében többek között szerepel egy Kundpoldersdorf nevű település is, melyet többen a mai Kaboldnak tartanak. 1073-ban Kabold a szomszédos Fraknó, Lánzsér és Schwarzenbach településekkel együtt a Pitten grófsághoz tartozott.
A kastély története
Kabold vára 1222 és 1229 között épült. Ebben az időben ura Botus fia Pósa gróf volt, aki a birtokot Veperddel és Lakompakkal együtt hűségéért és szolgálataiért 1222-ben II. András királytól kapta és rögtön egy vizivár felépítésébe kezdett. A vár első okleveles említése 1229-ből származik, amikor a király megerősíti Pósát birtokaiban, köztük "Kabolt" (Kabold), Lakompak és Veperd birtokában is, Ő építette a várat erőddé.
Sok viszályos esztendő és birtokváltozás után 1451-ben a vár III. Friedrich tulajdonába került, aki a Weißpriacherekre bízta. Ők azonban Korvin Mátyás hívei lettek, aki nekik ajándékozta a várat.
1528-ban a Weisspriacherek a várat reneszánsz kastéllyá kezdték átépíteni. A nemzedék kihalásával kezdődött el a viszálykodás időszaka az örökösök között. A körülmények 1648- ban, az egyik dédunoka Kéry Jánossal kötött házassága kapcsán újra tisztázódtak: Kéry visszavásárolta a széthullott uradalmat és 1656-ban befejezte a kastély újjáépítését. A kastély késői reneszánsz-korai barokk arculatát is ő alakította. Fia, Ferenc jó barátságban volt azokkal a mágnásokkal akik Nádasdy vezetésével a császári ház ellen esküdtek.
Amikor Zrínyi és Frangepán gróf 1670-ben Bécsbe vezető útjuk során a kastélyban éjszakáztak, a vár ura elárulta őket I. Leopold császárnak, majd másnap reggel elfogták és egy évvel később Bécsújhelyen kivégezték őket.
1683-ban bekövetkezett a katasztrófa: a törökök könnyedén elfoglalták a várat, azaz kastélyt, ami egészében elpusztult. Ferenc megpróbálta a kastélyt újra felépíteni azonban 1704-ben sok adóssága miatt kénytelen volt az Eszterházy családnak eladni. Az utóbbiak kastély iránti érdeklődése egyre csökkent és a kastély, hanyatlásnak indult.
1963-ban az elhanyagolás és a számtalan háború következtében a kastély olyan szánalmas állapotban volt, hogy lebontását tervezték, felparcellázást követően építési telkek kerültek volna a helyére.
Az utolsó pillanatban a Bolldorf-Reitstätter család megvásárolta a kastélyt és Martha Boll Village Reitstätter (Tirol első női építésze, nevéhez fűződik sok Burgenlandi építési projekt vezetése) belekezdett a kastély felújításába, hogy eredeti pompájában állítsák helyre. 2004-ben lánya Dr. Anna Schlanitz örökölte a kastélyt.
Külsõ hivatkozások:
|
