|
Magyar, német és szerb nemzetiségek közös történelmi és kulturális örökségét őrzi a város Szerb (Ortodox) templomA templom Ráckeve nevezetessége, 1487-ben épült.A templom látogatható, nyáron naponta, Å‘sztÅ‘l tavaszig szombat-vasárnap, belépÅ‘jegy ellenében.Fényképezni belül nem szabad.A templom fÅ‘hajója boltÃves, dÃszÃtése falvetésekkel, ikonokkal, faragásokkal bÅ‘velkedik. A torony nem a fÅ‘hajóval egybeépÃtett, hanem önállóan került megépÃtésre.  A templom este dÃszkivilágÃtással van ellátva.
Ráckeve - egyedülálló korai szerb emlék.
Az első szerb egyházi épületek megjelenése a XV. századra tehető. Nagyon kevés utalás jellegű adatunk van, azonban egy nagyon jelentős emlék maradt e korból.
A Csepel-szigeti Ráckevén 1440-ben telepedtek le az al-dunai szerb Keve ("Kovin") mezÅ‘város lakói a török elÅ‘l menekülve. 1487-es dátummal találunk elÅ‘ször emlÃtést a tiszta késÅ‘gótikus formákkal épült templomukról.7 A hajóhoz délrÅ‘l két további kápolnát épÃtettek. A keletebbre esÅ‘t az idetelepülÅ‘ szerb szerzetesek önálló használatra emelték, a késÅ‘gótikus kápolnába kelet felÅ‘l egy reneszánsz keretezésű ajtón juthatunk be - mely a Mátyás-kori budai épÃtÅ‘művészet kisugárzásának példája. A nyugati kápolnát donációként emelte egy helyi kereskedÅ‘család - Csányi Károly és Lux Géza a történeti adatok alapján 1517-re datálja.8 (A két kápolna közül ez a késÅ‘bbi - Ãgy a mellette álló szerzetesi kápolna 1487-1517 között épülhetett.) A torony alsó része a már emlÃtett késÅ‘gótikus épÃtési korszakból eredeztethetÅ‘, 1758-ban fejezték be copf stÃlusban.
Az épület teljes egészére jellemzÅ‘ nyugati késÅ‘gótikus formanyelv egyedülálló a szerb egyházi épÃtészetben. Az ortodox rÃtus térigényeinek leképezése egy hosszhajós templomtérben sajátos ötvözetet eredményez a nyugati hatású gótikus architektúra valamint a belsÅ‘ dÃszÃtés és berendezés bizánci stÃlusa között. Ezen, hazánkban legkorábbi ortodox szakrális emléknél tehát a hagyományaiban erÅ‘s, területre jellemzÅ‘ épÃtési kultúrkör jegyeinek közvetlen átvételérÅ‘l van szó az épÃttetÅ‘ szerb közösség részérÅ‘l.
Külsõ hivatkozások:
|
