|
Érdemes volt ellátogatni október elsején a bécsi Stephansdomba, ahol különleges helyen fogyaszthattuk el a hosszú feketét. Egy napos alkalmi kávéház nyÃlt a dóm egyik tornyában.
Kávéház költözött a bécsi Szent István dóm hÃres tornyába - igaz, csak egy napra. Október elsején, a kávé napján a Stefflnek becézett kÅ‘csipkés északi toronyban kávét és süteményt árusÃtottak a látogatóknak. Az alkalmi kávézót a bécsi kávéház-tulajdonosok szervezete rendezte be, 72 méter magasban.
A Stephansdom Bécs fÅ‘ vallási épülete, valamint a város egyik szimbóluma, és egyben Ausztria legjelentÅ‘sebb gótikus épülete. A Szent István-székesegyház (Stephansdom) az elsÅ‘ keresztény vértanúnak szentelt székesegyház Bécs belvárosában. A keletelt templom fÅ‘bejárata az Óriáskapu ( Riesentor ) a késÅ‘ román kÅ‘faragó művészet egyik legszebb emléke, részleteiben és kialakÃtásában a vas megyei jáki templom kapuzatához hasonlÃtható.
A templom méretei lenyűgözőek: hossza 101 méter, a főhajó belmagassága 28 méter.
KülsÅ‘ dÃszei:
- 137 méter magas a helyiek által Steffl-nek nevezett déli torony. Hha pazar kilátásra vágyunk, "csupán" 347 lépcsőt kell megmászni, és felérünk a déli toronyba, a bécsiek, szeretetük jeléül Steffl-nek becézik, megtekintése 3,5 €.
- Északi torony, a Sas torony jócskán elmarad 60 méterével. Ezt ellensúlyozva ebbe a toronyba helyezték el a város legnagyobb harangját, a Pummerint - melynek eredetijét 180 török ágyúból öntötték. I. Lipót parancsára a Stephansdomban helyezték el a máriapócsi Madonna kegyképet. Az északi toronyba lifttel lehet feljutni, megtekintése 4,5 €.
A Szent István Székesegyház 1147-ben épült, de az évszázadok folyamán jelentÅ‘s átalakÃtásokon, felújÃtásokon, és újjáépÃtéseken esett át.
A XII. században emelt legrégebbi templomépületbÅ‘l semmi sem maradt fenn. A nyugati homlokzat az Óriáskapuval és a Pogánytornyokkal a második, késÅ‘-román stÃlusú átépÃtésbÅ‘l származik (1230-1263).
1304 és 1340 között készült el az elsÅ‘ gótikus része a templomnak, az alberti csarnokkórus. A késÅ‘-gót stÃlusú templombÅ‘vÃtés 1359-ben folytatódott IV. Rudolf alapkÅ‘letételével. Megépült az új, nagyobb fÅ‘hajó és a gótikus tornyok. A 136,7 méter magas déli torony, a „Steffl“, amely a város jelképének számÃt, 1433-ra épült fel.
Az északi torony épÃtését 1511 után félbehagyták, a 68,3 méter magas félkész toronyra 1556 és 1578 között reneszánsz stÃlusú lezárás került. A tornyok meglepÅ‘ aszimmetriája jellegzetes külsÅ‘t ad a dómnak. A XVII. és XVIII. században barokk oltárok kerültek a templomba.
Nevezetes része a Dom-nak a Püspök kapu, amelyen át hajdan csak a nÅ‘k léptek a székesegyházba, vagy a Singer-kapu, ahonnan pedig a férfiak juthattak be a templomba. A fÅ‘bejárat dÃszes kapuzatát Óriáskapunak keresztelték.
A fÅ‘oltár képe István vértanú megkövezését ábrázolja, aki a kereszténység elsÅ‘ mártÃrja volt és egyben a dóm védÅ‘szentje.
Meg kell emlÃteni III. Frigyes császár vörösmárvány sÃremlékét, amely Niclas Gerhaert van Leyden alkotása (készült 1467 és 1513 között) Külsõ hivatkozások:
|
