|
A 18. században Kisbér a Batthyány család birtokába került. A család kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es Magyar Kormány külügyminisztere volt. Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták.
A Batthányi kastély a Királyi lovarda és a hozzá tartozó istálló rendszer, valamint a tiszti-kaszinó együttesen alkották a Királyi Ménes központját.
Batthyány barokk kastély (GPS: 47,499576, 18.028969)
A város legjelentősebb műemléke az a barokk kastély, amelyet a térség új ura, Batthyány Lajos építetett 1770-ben, s amelyet utódai 1840- körül klasszicista stílusban építették át.
Batthyány család, közülük is a két fiú, Kázmér és Gusztáv. Ők ketten kezdik meg Kisbéren az angol telivér tenyésztést, mely később tökéletes alapot adott az 1853-ban Ferenc József császár alapított kisbéri királyi ménesnek. A katonai ménes megalakulásától kezdve szorosan összefügg a városfejlődés és fejlesztés minden egyes pillanata a ménes életével. A fénykor is erre az időszakra tehető, ugyanis a ménes 1961-es évi felszámolása óta a város megtorpant, a felhúzott épületek kihasználatlanul állnak és állagromlásnak indultak.
A valamikori Batthyány kastély 2004-ben megszűnt kórházként üzemelni, jelenleg kihasználatlan, zárva, nem látogatható (csak az utca front felől látható).
(volt) Lovarda Ménesparancsnoki lakás (GPS: 47.501207 , 18.028026)
Az 1856-ban elkészült és akkoriban Közép-Európa legnagyobb fesztávolságú épületének számító Lovardát sem rendeltetés-szerűen használják, csakúgy, mint a már felújított istállók épületeit.
EU-s pénzből szépen felújították, épületek zárva, kihasználatlanul állnak, a környezetés is felújították, a lovarda 3 épületét még díszkivilágítással is ellátták. Mir fogják használni és mikortól?
Az épületegyütteshez tartozik továbbá a Kiskastély is. Ezt az épületet Batthyány Antal József építette a XIX. század elején eredetileg kertészlaknak. A katonai ménes 1853-as megalakulása után ménesparancsnoki lakásként funkcionált egészen annak 1961-es felszámolásáig. 1904-ben Bárány Pál építész tervei alapján átépítették, ekkor nyerte el mai formáját.
Kiskastély épületét felújították, ahol a helytörténeti és lovas kiállítás is helyet kapott. A kastély körüli területen botanikus kertet alakítottak ki.
Nagyboldogasszony Plébániatemplom (GPS: 47.502189 , 18.027265) - Kisbér, Batthyány tér 2.
Az 1744-ben emelt Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt katolikus templomot, fából és sövényből építették, helyén 1783-ban épült új, barokk templomot 1825-ben klasszicista stílusban átépítették. Ekkor kapott a párizsi Notre Dame-ra emlékeztető, süveg nélküli tornyokat.
Az egyhajós, két boltszakaszos épület jellegzetessége a sisak nélküli toronypár és a homlokzat.
A főoltár képét Koroknay Ottó festette 1889-ben. Copfstílusú szószéke a XVIII. század végén, klasszicista fő- és mellékoltárai 1820 körül készültek.
Mint legtöbb templom Magyarországon zárva.
(volt) tiszti kaszinó, ma Városháza - (GPS: 47.501547 , 18.025462)
A Batthányi kastély a Királyi lovarda és a hozzá tartozó istálló rendszer, valamint a tisztikaszinó együttesen alkották a Királyi Ménes központját. A tiszti kaszinó klasszicista stílusban készült épület, jelentős méretével és központi fekvésével építészeti és településtérképi szempontból egyik meghatározó építménye Kisbér városának. Külsõ hivatkozások:
|
