|
*** Műemlék *** 1980. augusztus 4-én történt a karapancsai épületegyüttes védése ***
Vadászati Történelmi Emlékhely - Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt.
Jelenlegi funkció: Erdészeti Oktató- és Kiállító Központ, Vendégház
MŰVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI ÉRTÉKEK a 19-20. század fordulóján a gemenci erdőben rendezett vadászatok kedvelt helyszíne volt Karapancsa. A sokácok, szerbek lakta település Bács-Kiskun megye déli határvidékén a Habsburg ház tescheni hercegi ágának birtokában volt. A Hercegszántóhoz tartozó Karapancsa a család béllyei uradalmának részét képezte. A „Kiskastélyt”, mely eredetileg is vadászkastélynak készült, 1891-ben Habsburg Frigyes, tescheni herceg, Károly Ferdinánd foherceg fia, 1914-16 között az osztrák-magyar hadsereg főparancsnoka építtette. Az osztrák főherceg sokat és szívesen vadászott ezen a környéken.
A nyerstégla falú épület fohomlokzatát két sarokrizalit tagolja, melyeket magas arányú, franciás tetőidom hangsúlyoz. A homlokzat nyugodt kezelésű, díszét az ablakok egyszerű vonalú szalagkeretezése, illetve az emeletet és a földszintet elválasztó, a falsíkból alig kiemelkedő övpárkány jelenti. Az épület tömegének pavilonszerű tagoltsága, melyet a manzárdtető még inkább kiemel a francia, kora barokk építészetet idézi. Habsburg Frigyes 1936-ban bekövetkezett halála után fiára, Albrechtre szállt a karapancsai birtok. A második világháborúig Ő volt a tulajdonosa.
1902-ben a szűkösnek bizonyuló „Kiskastély” közelébe újabb épületet emeltek, az ún. „Nagykastélyt”.
Az épület együttes egy hatalmas parkban található, a Duna-Dráva Nemzeti Park területék, Hercegszántóhoz közel Karapancsán. A park rendezett, az épületek állaga, frissen felújítva, belső berendezései kastélyhoz méltóak, a volt cselédlakásokat tartalmazó épület felújítása is befejeződött, itt szállodai szobák kerültek berendezésre.
A kiskastélyban Múzeum került berendezésre.
Vadászati Történelmi Emlékhely - Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt.
Az épület teljes felújítását, rekonstrukcióját a Gemenc Zrt. kezdte 2003- ban Vass-Eysen Ervin építész tervező tervei alapján. Az építési munkálatok finanszírozását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztálya támogatta. A 2005. évben került berendezésre az erdészettörténeti, helytörténeti, nagyvad vadászattal kapcsolatos vadászati kultúra megismertetését célzó kiállítás.
A kialakított erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhely nyolc termében és a hozzá kapcsolódó közlekedő helységeiben a főhercegi birtok kialakulása, a főhercegi család bemutatása, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységek, a terület nemzetiségeinek bemutatása, a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai kaptak helyet. A kiállítás kiemelkedő színfoltja az elmúlt két évszázadban ezen a területen elejtett három világrekord agancs másolata, illetve a fejedelmi vadászatokról készült korabeli fotók és trófeák.
A helyreállított Karapancsai Kiskastély így méltó környezetet biztosít a főhercegi birtok bemutatásának, illetve a nagyvadvadászattal összefüggő vadászati kultúra és a kapcsolódó történelmi hagyományok megismertetésének.
Nyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel (legalább 24 órával előtte) fogadjuk a kastélymúzeum látogatóit (csoportokat egyéni látogatókat egyaránt)!
*** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***
Karapancsai kiskastély
Karapancsai kiskastélyt 1891-ben vadászkastélynak építtette Habsburg Albrecht főherceg.
A kastélyt teljesen helyreállítottákk, benne Múzeumot rendeztek be, melyben a Habsburg birtok története, vadászati és néprajzi kiállítások kerültek berendezésre.
MŰVÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI ÉRTÉKEK a 19-20. század fordulóján a gemenci erdőben rendezett vadászatok kedvelt helyszíne volt Karapancsa. A sokácok, szerbek lakta település Bács-Kiskun megye déli határvidékén a Habsburg ház tescheni hercegi ágának birtokában volt. A Hercegszántóhoz tartozó Karapancsa a család béllyei uradalmának részét képezte. A „Kiskastélyt”, mely eredetileg is vadászkastélynak készült, 1891-ben Habsburg Frigyes, tescheni herceg, Károly Ferdinánd foherceg fia, 1914-16 között az osztrák-magyar hadsereg főparancsnoka építtette. Az osztrák főherceg sokat és szívesen vadászott ezen a környéken.
A nyerstégla falú épület fohomlokzatát két sarokrizalit tagolja, melyeket magas arányú, franciás tetőidom hangsúlyoz. A homlokzat nyugodt kezelésű, díszét az ablakok egyszerű vonalú szalagkeretezése, illetve az emeletet és a földszintet elválasztó, a falsíkból alig kiemelkedő övpárkány jelenti. Az épület tömegének pavilonszerű tagoltsága, melyet a manzárdtető még inkább kiemel a francia, kora barokk építészetet idézi. Habsburg Frigyes 1936-ban bekövetkezett halála után fiára, Albrechtre szállt a karapancsai birtok. A második világháborúig Ő volt a tulajdonosa.
Az épület együttes egy hatalmas parkban található, a Duna-Dráva Nemzeti Park területék, Hercegszántóhoz közel Karapancsán. A park rendezett, az épületek állaga, frissen felújítva, belső berendezései kastélyhoz méltóak, a volt cselédlakásokat tartalmazó épület felújítása is befejeződött, itt szállodai szobák kerültek berendezésre.
A kiskastélyban Múzeum került berendezésre.
A hely varázsát nem is az épületek, hanem a Nemzeti Park érintetlensége, a hatalmas, árnyat adó fák, rendezett parkja adja.
Külsõ hivatkozások:
|
A Facebook albumom megtekinthetõ