Útközben felfigyeltünk a település közepén az árokparton szorgoskodó két fafaragóra. megálltunk és készÃtettem néhány képet, mert nem mindennapi amit láttunk. Kihalt útszéli fák szolgáltak anyagként a két fafaragónak, Ãgy szépÃtve a települést.
Mint megtudtuk a polgármester felkérésére "dolgozak" műveiken, körülötte már néhány fán lehetett látni az alkotásuk eredményét, szépen megmunkált szobrokká alakultak át a kihalt fák.
A képek készÃtéséhez elÅ‘zetesen hozzájárultak, valamint ahhoz is, hogy felkerüljenek a WEB lapom albumába is: - Kunosz Krisztina és Papp Miklós szobrászok.
Vértesacsa település. Acsa falu (a Vértes-hegységre utaló Vértes jelzÅ‘ a 20. század elején járult Acsa helységnévhez megkülönböztetésül más Acsa nevű falvaktól) halmazfaluból kialakÃtott többutcás szalagtelepülés a MezÅ‘föld északi részén. A község központi belterülete (213 ha) a vértesacsai völgyben fekszik 161 méter tengerszint feletti magasságban. Területe (3619 ha) völgyekkel sűrűn felszabdalt löszborÃtotta eróziós dombság.
A falu elsÅ‘ emlÃtése 1330-ból való. Legrégebbi ismert pecsétje 1676-ból származik.[6]
Vértesacsát egy idÅ‘ben nemesi családok birtokolták, majd 1543 után a török közigazgatás része lett, lakói egyre jobban elszegényedtek. 1715-ben meggyilkolták az új birtokost, Újvári Imrét, minek következtében a lakók jogaikat elvesztették, majd örökös szolgaságra Ãtéltettek. Ezen eseményeket követÅ‘en lakosságcsere ment végbe, melynek során az elmenekültek helyére 32 német parasztcsalád költözött.
1816-tól a falu, mely ekkor József nádor birtoka volt, erÅ‘teljesen fejlÅ‘dni kezdett. 1898-ban épült ki a Bicske-Székesfehérvár-vasútvonal, mely az elvándorlásban nyújtott segÃtséget. A helyi lakosok több egyesületet, önképzÅ‘kört, gazdaszövetséget hÃvtak életre.
Római katolikus temploma a korábbi gótikus templom alapjaira épült a 18. században. Ugyanakkor készült a főoltár és a szószék a pálos rend műhelyében. A református temploma 1838-ban épült. Római katolikus templom (Szent Kereszt feltalálása).
Középkori részletek, a gótikus szentély felhasználásával 1768- 80-ban épült a barokk templom. A templom klasszicista stÃlusban átépÃtett homlokzatát és tornyát 1982-ben újÃtották fel. Szentélyében késÅ‘ barokk falfestés látható, témája a Szent Kereszt felmagasztalása. A keresztelÅ‘kút 1765-bÅ‘l származik. A templomban 16. századi, fametszetes bibliát Å‘riznek.
A községben 1909-ben kezdte meg működését a népkönyvtár.
A településen megszüntetett vasútvonal szerepel Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapottÂ… cÃmű könyvében, ahol riportot készÃtett a vértesacsai pályamesterrel. Vértesacsán az utolsó vonat 1987-ben járt egy filmforgatás alkalmából. Külsõ hivatkozások:
|