Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2021. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)


Kastélyok Magyarországon

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 2052



Fafaragók

Kategória Utazás , Fafaragás

Kép album megtekintése

Cím Vértesacsa
GPS koordináta N 47.37106,E 18.57756
Régiół Közép-Dunántúl
Megye Fejér

Internet:

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította Ă©s fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2014-05-28 - Látogatás dátuma: 2014-05-26 - Utolsó módosítás: 2014-05-28



Útközben felfigyeltünk a település közepén az árokparton szorgoskodó két fafaragóra. megálltunk és készítettem néhány képet, mert nem mindennapi amit láttunk.
Kihalt útszéli fák szolgáltak anyagként a két fafaragónak, így szépítve a települést.

Mint megtudtuk a polgármester felkérésére "dolgozak" műveiken, körülötte már néhány fán lehetett látni az alkotásuk eredményét, szépen megmunkált szobrokká alakultak át a kihalt fák.

A képek készítéséhez előzetesen hozzájárultak, valamint ahhoz is, hogy felkerüljenek a WEB lapom albumába is:
- Kunosz Krisztina és Papp Miklós szobrászok.

Vértesacsa település.
Acsa falu (a Vértes-hegységre utaló Vértes jelző a 20. század elején járult Acsa helységnévhez megkülönböztetésül más Acsa nevű falvaktól) halmazfaluból kialakított többutcás szalagtelepülés a Mezőföld északi részén. A község központi belterülete (213 ha) a vértesacsai völgyben fekszik 161 méter tengerszint feletti magasságban. Területe (3619 ha) völgyekkel sűrűn felszabdalt löszborította eróziós dombság.

A falu első említése 1330-ból való. Legrégebbi ismert pecsétje 1676-ból származik.[6]

Vértesacsát egy időben nemesi családok birtokolták, majd 1543 után a török közigazgatás része lett, lakói egyre jobban elszegényedtek. 1715-ben meggyilkolták az új birtokost, Újvári Imrét, minek következtében a lakók jogaikat elvesztették, majd örökös szolgaságra ítéltettek. Ezen eseményeket követően lakosságcsere ment végbe, melynek során az elmenekültek helyére 32 német parasztcsalád költözött.

1816-tól a falu, mely ekkor József nádor birtoka volt, erőteljesen fejlődni kezdett. 1898-ban épült ki a Bicske-Székesfehérvár-vasútvonal, mely az elvándorlásban nyújtott segítséget. A helyi lakosok több egyesületet, önképzőkört, gazdaszövetséget hívtak életre.

Római katolikus temploma a korábbi gótikus templom alapjaira épült a 18. században. Ugyanakkor készült a főoltár és a szószék a pálos rend műhelyében. A református temploma 1838-ban épült. Római katolikus templom (Szent Kereszt feltalálása).

Középkori részletek, a gótikus szentély felhasználásával 1768- 80-ban épült a barokk templom. A templom klasszicista stílusban átépített homlokzatát és tornyát 1982-ben újították fel. Szentélyében késő barokk falfestés látható, témája a Szent Kereszt felmagasztalása. A keresztelőkút 1765-ből származik. A templomban 16. századi, fametszetes bibliát őriznek.

A községben 1909-ben kezdte meg működését a népkönyvtár.

A településen megszüntetett vasútvonal szerepel Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… című könyvében, ahol riportot készített a vértesacsai pályamesterrel. Vértesacsán az utolsó vonat 1987-ben járt egy filmforgatás alkalmából.

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastélyok.hu  * Start  *