|
A Városligetet először Rogerius nagyváradi kanonok említi Carmen Miserabile (Siralmas Ének) című művében, mely a tatárjárás pusztításait írja le. A mű szerint IV. Béla a Rákoson, valamint a mai Városliget területén állomásozott seregével, melyet a tatárok ellen hívott össze. A vadakban, erdőben gazdag fás legelő egykor Újbécshez tartozott, amelyet IV. Béla magyar király a margit-szigeti apácáknak adományozott. A következő két században az itt tartott országgyűlésekre érkező urak szolgaserege folyamatosan lelakta a vidéket és a ligetes erdők helyét homoktenger és mocsár váltotta fel. 1526-ban II. Lajos innen indult a középkori magyar állam temetőjéhez, Mohácsra. A török uralom alatt elhagyott zsombékra Pest városa és a domonkos apácák utódai, a klarisszák is igényt tartottak, kisebb pereskedés után I. Lipót magyar király Pest városának adta. Az akkoriban Ökrös-dűlnek nevezett mocsárból, rétből és sívó homokból és legelőből álló területet Mária Terézia erdőrendelete nyomán 1755-ben kezdte fásítani a város, de nem sok eredménnyel. Fásítással Boráros János városbíró próbálkozott újra, de elképzeléseit nem kísérte támogatás.
Később Batthyány József hercegprímás ingyen kapta meg a területet, amelynek fejében vállalta, hogy a területet rendezi, fásítja. Witsch Rudolf irányításával a mocsárban két szigetet, létesített, az egyiket Mocsár, a másikat Drót-szigetnek nevezte el, és sétányokat alakított ki. A Mocsár-sziget helyén ma a Széchenyi fürdő, a Drót sziget helyén a Vajdahunyad vára áll. Batthyány József halála után öccsére, Batthyány Tódorra szállt a birtok, de mivel a vállalt feltételeknek nem tett eleget így az akkor Batthyány-erdőnek nevezett területet visszakerült Pest birtokába.
A városnak továbbra sem álltak rendelkezésére a megfelelő anyagiak a komplex rendezésre, de a Városligeti fasorban és annak ligeti folytatásában például lóversenypálya működött. A terület rendezése csak akkor folytatódott, mikor a József nádor által 1808-ban alapított Szépítő Bizottság kezelésébe került az. A nádor felkérésére több rendezési terv készült. Ezek közül Nebbien Henrik elképzelései lettek elfogadva. József nádor segítségével rendelkezésre állt a munkák folytatásának anyagi háttere és a telepítendő növények. A munkák még évekig eltartottak, mert a homokos talaj megkötése nem volt egyszerű feladat. 1811-ben Kraskovits és kísérletezőkedvű fizikus barátai léggömbbel emelkedtek innen a levegőbe.
A budapesti Városliget lett a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja. A millennium idején, az ezredéves ünnepségekre épült meg rajta a Hősök tere, a Vajdahunyad vára, majd folyamatosan a ma látható épületegyüttes, a mesterséges tó, a Műjégpálya, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi fürdő, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. Itt van a Közlekedési Múzeum és a Petőfi Csarnok is. Évtizedeken keresztül itt rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelynek a X. kerületbe való áttelepítése óta - a Petőfi Csarnok területét kivéve – a zöldterületet jelentős részben visszanyerték. A liget szélén áll az Időkerék.
Múzeumok
A városligeti műjégpálya a 20. század elején (felújítás alatt)
A Vajdahunyadvár és a Műjégpálya
Az egykor oly népszerű Vurstli, 1937 késő őszén
Szépművészeti Múzeum
Műcsarnok
Közlekedési Múzeum
Magyar Filmtörténeti Fotómúzeum
Testnevelési és Sportmúzeum
Stefánia Galéria
Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás
Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Fővárosi Állat- és Növénykert Külsõ hivatkozások:
|
