|
Saját tapasztalat:
Vezetéshez magyar nyelvű szöveget lehet kérni. A parkolótól pár perces séta a vár bejáratig. Figyelem WC csak a váron kÃvül a vendéglÅ‘ben van! Vvezetések német nyelven óránként indulnak.
A Rappottenstein kastély a kezdetektÅ‘l fogva nagy jelentÅ‘séggel bÃr. Egyrészt, ez volt a hatalmas Kuenringerbesitzes közepén, a viharos idÅ‘kben stabilitást biztosÃtott, másrészt pedig dél felÅ‘l északra vezetÅ‘ kereskedelmi utat védte, amely a Kamp folyócska mentén húzódott.
Rappottenstein vár az egyik legerÅ‘sebb a vár-láncolatban, feladata volt, hogy megvédje az ország elleni cseh inváziótól Ãgy biztosÃtva a Babenbergermark védelmet.
A várat 1157 körül alapÃtotta Rapoto von Kuenring, innen a vár neve is. A vár tulajdonosai az idÅ‘k során többször cserélÅ‘dött. 1664 óta, napjainkban is az Abensperg und Traun grófi család birtokában van. Rappottenstein egy erÅ‘dÃtmény, amely a román, gótikus és reneszánsz korszakot egyaránt képviseli.
A déli része masszÃv fenyegetÅ‘ fal tömege ablaktalan, a meredek gránit sziklákra épült, Ãgy az eredeti erÅ‘dÃtmény köszönti a látogatókat, mielÅ‘tt belépnek a várva.
A falak tompa szögben illeszkednek egymáshoz. Az északi fő torony a szikla legmagasabb pontján őrzi a környéket.
A vár legrégebbi része sziklára épült - ez a középkori vár főépülete. A falból kiemelkedÅ‘ gyámkövekre védelmi állásokat erÅ‘sÃtettek, ezeket fából készÃtették. Innen könnyen lehetett elhárÃtani az ellenséges (felkúszó) támadásokat. Két erkélyt látunk a falon, ezek WC-ként működtek. A bejáratnál látható tornyok és a külsÅ‘ falak itt az elsÅ‘ udvarban a reneszánsz korban épültek. Az egykori sörfÅ‘zde, melyet 1548-ban alapÃtottak, szintén a reneszánsz idÅ‘szakhoz tartozik. Itt a vár lakóinak szükségletére fÅ‘zték a sört.
A vár védelmi rendszere, amely az öt udvarból és nyolc toronyból állt, olyan jó volt, hogy egyetlen ellenség sem volt képes a várat elfoglalni. 1597-ben felkelő parasztok foglalták el a várat. A 30 éves háborúban 1616-ban a katolikus csapatok, 1645-ben pedig a svédek ellen kellett kitartania a várnak.
A gazdasági épületekben lovakat tartottak (50 ló elhelyezésére volt lehetÅ‘ség), ezenkÃvül gabonát és takarmánykészleteket tároltak. Az elÅ‘udvarban emlÃtésre méltó az épületek fazsindelyezése, melyeket kb. 40 évenként fel kell újÃtani. Napjainkban is a hagyományokat követve lucfenyÅ‘bÅ‘l készül a zsindely. A jÅ‘vÅ‘ben vörösfenyÅ‘bÅ‘l fogják készÃteni a fazsindelyt, ezzel növelve az élettartamukat.
Régebben nagy problémát jelentett a vár vÃzzel való ellátása. Itt az esÅ‘vizet fa ereszcsatornákkal gyűjtötték és ciszternákban tárolták. A középkori emberek rendkÃvüli módon takarékoskodtak a vÃzzel, különösen a mosásnál. A belsÅ‘ várba vezetÅ‘ kapunál, fagörgÅ‘ket láthatunk, ezek egykori felvonóhÃd maradványai.
A belsÅ‘ udvart 1601-ben épÃtették reneszánsz árkádokkal és fali festményekkel dÃszÃtették. Egy felirat az északi oldalon tanúsÃtja, hogy a felsÅ‘ rész 1574-ben épült. Érdemes megfigyelni, hogy az udvar talaja a sziklából lett kivésve. A vár főépülete a sziklára lett épÃtve, az elÅ‘udvarokkal együtt mintha egy csigaház spirálját képeznék. Az elÅ‘-udvarok védik a főépületet.
Az apródok bordás keresztboltozatos terme a konyha mellett található. A konyha füstje néha ebbe a terembe húzódott, ezért láthatunk a falon fekete elszÃnezÅ‘dést.
Étkező és Lovagterem
Ezt korábban a konyhából a felfelé áramló meleggel fűtötték. Manapság a 18. században épÃtett cserépkályha biztosÃtja a meleget ünnepségek alkalmával. 1956-ban került feltárásra a falakat borÃtó freskó.
Ivószoba
A falakon látható hatalmas freskók a 16. században készültek, egy csatát ábrázol egy fantáziavár elÅ‘tt, valamint egy várost városfallal. A kis ablak alatt egy játék tárul a szemünk elé: 2 férfi nykukban kötéllel összekötve, egymás ellen húznak erejük felmérésére. A gótikus boltozat zárókövét cÃmer dÃszÃti.
Kápolna
A kápolna 1378-ban az eredeti Déli-toronyban egy ötszögletű alapra lett épÃtve. A gót szárnyasoltáron középen a vár két védÅ‘szentjét láthatjuk: Szent Györgyöt és Szent Pongrácot, továbbá a bal szárnyon Szent Vitust, a jobb szárnyon Szent Sebestyént. A négy konzolkÅ‘, melyeket a bordás boltozatban láthatunk, az evangélisták négy szimbolumát ábrázolja: Mátyás-az ember, Márk-az oroszlán, Lukács-a bika, János-a sas. Az oltár fölött lévÅ‘ ablaknál jól látható, hogy a fal 3 méter szélességű. A karzat alatt megbújó alacsony ajtó a várúr és családja számára volt fenntartva, az ajtó mögött egy keskeny csigalépcsÅ‘ vezet fel a karzatra.
Fegyverszoba
A vár legrégebbi részéhez tartozik. Korábban ez a szoba lakó- és tartózkodó teremként szolgált.
A páncél amit a sarokban láthatunk egy ünnepi páncélruha a 16. századból (másolat), kb 30 Kg. A keleti oldal falán három vadászathoz használt lőfegyver látható, az egyiken az évszám jól olvashatóan 1627. Az alabárdokat (déli falon) szúró és vágófegyverként használták. A kard (másolat) egy Kuenringkard kidolgozásának felel meg. A láncos páncéling sisakkal a szép fejen (másolat) kb. 20 Kg nehéz, a páncélzattal együtt 20-50 Kg-mal felfegyverkezve harcoltak a korabeli lovagok.
A sarokban látható a korabeli pottyantós WC.
CÃmerszoba
A Dachsberger család különbözÅ‘ cÃmereit szemlélhetjük meg, a vár 1305 és 1223 között a Dachsberger család tulajdonában volt.
Várkert – Terasz
Különösen megragadó látványosság a Várkert. A toronyóra 1662-ből származik, melynek csupán egyetlen mutatója van. A perceket a régi időkben nem tartották fontosnak, ezért nincsen percmutató. Egy kőinga, mely 55 Kg súlyú és kb. 7 méter hosszú, valamint két kősúly (30-30 Kg) mozgatják az órát és működtetik a harangokat, ezeket még ma is naponta kézzel húzzák fel.
A fa melleti kis torony éhezőtoronyként vonult be a történelembe, és egy föld alatti börtönbe vezet.
A várfal fecskefarok formára vannak dÃszÃtve, a 16. században készültek, ez az olasz reneszánsz hatását mutatják, mint ahogy az árkádok és a freskók is a belsÅ‘ udvarban. Külsõ hivatkozások:
|
