|
Mai állapota
A Múzeum időközben megszünk, ugyan a táblája még kint van, de az épületet zárva találtuk. Csupán rendezvények helyszíneként használják, a parkja nyitva áll a látogatók előtt. Bár alakult egy Egyesület a park helyreállítására, mink 2009 óta nem láttunk változást a fű és a bokrok nyírásán kívül, a park közepén lévő medence és díszkút helyreállításának semmi nyoma sincsen.
Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gieca) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban, bár területének egy részét a II. világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták.
Régi kastélya 12. századi vízivár volt, 1344-től említik, 1529-ben a török pusztította el. Helyére 1552-ben új udvarházat emeltek.
Az Eszterházy - Batthyány barokk kastély közvetlenül az osztrák-szlovák határon, mindössze nyolc kilométerre Pozsonytól, Kittsee településen épült (Burgenland, Neusiedl am See terület). A kastély parkja és az épületben lévő Ethnographisches Museum (Néprajzi Múzeum) fontos kulturális értéket képvisel és az egyik fő attrakciója észak Burgenlandnak.
Az úgynevezett Új Kittsee a 17. század elején, mint egy tanya kerül először említésre, amelyhez 1668-ban erdélyi Johann Listy lépcsőházat és a hagyma kupolát épített. Az épület barokk átépítése Pál Antal Esterházy herceg nevéhez fűződik 1730-1740 között egy bécsi építész tervei alapján. Későbbi tulajdonosa Batthyány Strattmann hercegi család lett. 1876-ban a család a félelmetes dunai árvíz elől menekülve Köpcsénybe (Kittsee) költözött.
A kastélyt Dr. Batthyány-Strattmann László herceg, apjától örökölte 1890-ben, a 20. század elején historizmus stílusban külső és belső építészeti változásokat végeztetett a kastélyon.
1969-ben az önkormányzat felvásárlását követően az épületet alaposan felújították, és megnyitották a korábban befalazott árkádos főbejáratot az udvaron. 1973-2008 között a Kittsee Néprajzi Múzeum egy átfogó állandó gyűjteményben a Kelet-és Délkelet-Európában népi művészeti értékeket mutatott be.
Több mint 30 éve, a kastély a helyszíne a Pannon Fórum Kittsee-nek. A templom és a kastély egyik fontos kulturális központja Ausztriának. Az 2007-óta nyári fesztiválok helyszíne a Kittsee, a Buchmann Titkárság irányítása alatt.
Park
Lenyűgöző kovácsoltvas kapun belépve, panoráma nyílik a parkra, melyet herceg Dr. Batthyány-Strattmann László herceg hozta létre mint tájképi kertet, angol stílusban. A központi részében egy tóban lévő medencével, körülötte szigorúan geometrikus mintára barokk stílusú egység került elhelíezésre. A lenyűgöző tó medencéjében, egykor az Achilles impozáns szökőkútja állt, számos egyéb szobrokkal, ezeket eladták 1964-ben Amerikába.
2003 őszén park bizottság alakult, hogy az EMF támogatásával helyreállítása a történelmi parkot.
Dr. Batthyány-Strattmann László élettörténete, forrás: http://batthyany.katolikus.hu/
1870. október 28-án, Magyarországon, Dunakilitiben született, ösi magyar főnemesi család hatodik gyermekeként.
1876-ban a család a félelmetes dunai árvíz elől menekülve Köpcsénybe (Kittsee) költözött.
1902-ben Köpcsényben saját vagyonából, 25 ágyas magán kórházat alapított, ahol kezdetben általános orvosként dolgozott. Később sebész, 1906-ban pedig szemészorvosi képesítést szerzett. Kiváló orvosi szaktudásának és kedves, közvetlen magatartásának a híre mindenfelé elterjedt. Olyan sok beteg keresett nála gyógyulást, hogy a Magyar Államvasutak külön ún. "kórházvonatot" állított be számukra. A szorgalmas szemész szegények orvosa becenevet kapta, mert a rászoruló betegeket térítésmentesen gyógyította.
A trianoni békeszerződés után Köpcsény (Kittsee) Ausztriához került. Miután 1915-ben meghalt nagybátyja, Batthyány-Strattmann Ödön, László örökölte a vagyonát és körmendi kastélyát, így
Körmendre (a Batthyány család lakóhelye Körmenden volt) költözött. Itt az ajándékba kapott kastély egyik szárnyában ismét egy kórházat rendezett be elsősorban szembetegek számára.
Dr. László Batthyány - Strattmann 14 hónapig tartó súlyos, de türelemmel viselt szenvedés után 1931. január 22-én, Bécsben halt meg. Piffl bíboros, a Bécsi Főegyházmegye érseke végezte a beszentelését. Holttestét Körmendre szállították, ahol a kastély kápolnájában ravatalozták fel. Gyógyult betegei és szegényei három napon át végeláthatatlan sorokban vonultak el koporsója előtt, és hangosan zokogva megvallották: a herceg úr szent volt. Holttestét Németújváron (ma Güssing) a családi sírboltban helyezték nyugalomra.
Halála után egyre nőtt az iránta való tisztelet, és sokan imádkoztak az ő közbenjárásáért. Boldoggá avatási eljárását - a hívek sokaságának óhaját teljesítve - 1944. augusztus 30-án a bécsi érsek és egyidejűleg a szombathelyi püspök indították el.A háború után - a sajátos körülmények miatt - a boldoggá avatási eljárás hosszabb időre megszakadt, majd 1987-től folytatódott tovább, de most már az eisenstadti és a szombathelyi egyházmegyék közreműködésével.
1989-ben Batthyány László közbenjárására pedig csoda történt. Egy előrehaladott, áttételes rákbetegségben szenvedő beteg orvosilag megmagyarázhatatlan módon, hirtelen meggyógyult. Ezt a csodás gyógyulást 12 év után a római Orvosi és Teológiai Bizottság hitelesnek fogadta el.
1992. július 11-én a Szentatya ünnepélyesen kihirdette, hogy életében hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket.Ezután a Bíborosi és Püspöki Testület elé került az ügy, amely 2002. február 7-én rendes ülésén egyhangúlag kinyilvánította azt a véleményét, hogy Isten Szolgájának közbenjárására Isten adta meg a gyógyulást. Erről a döntésről a kongregáció prefektusa értesítette a Szentatyát, aki elrendelte: készítsék el a "Decretum super miraculo"-t, vagyis a csodás gyógyulásról szóló dekrétumot. Ezután a Szentatya 2002. július 5-én ünnepélyesen kihirdette, hogy a kérdéses betegnek az előrehaladott, áttételes rákos betegségből való - igen gyors, teljes és tartós - meggyógyulását Isten adta meg tiszteletreméltó Isten Szolgája, Batthyány-Strattmann László közbenjárására. Majd a Szentatya - a szombathelyi és az eisenstadti megyés püspök kérésére - kihirdette a boldoggá avatás helyét és idejét: Róma, 2003. március 23.
Több mint 15 könyv, 150 cikk és tanulmány jelent meg róla. A televízió bemutatott egy Batthyány filmet is. Egyre nőtt az ő emlékét idéző plakettek, emléktáblák, színes üvegablakok, festmények, sőt a templomok száma is. Három Batthyány Társaság alakult, óvodák és iskolák vették fel az ő nevét. Külsõ hivatkozások:
|
