|
Felsőőrtől 38 km-re délre, Körmendtől 24 km-re nyugatra, Szombathelytől 46 km-re délnyugatra fekszik, Dél-Burgenland legjelentősebb települése. Békafalu, Kiskolozsvár, Orbánfalu és Várszentmiklós települések tartoznak hozzá. Ma már csak közúton közelíthető meg: Felsőőr felől a B57 főúton, a Pinka völgyéből a B56 főúton. Körmend felől Pinkamindszent érintésével a B56a főúton, Szombathely felől Pornóapáti vagy Szentpéterfa irányából a legrövidebb az útvonal.
A Szalónakkal összeolvadt egykori Óvárhoz viszonyítva kapta nevét, előtagja lakosságára utal. Német neve az ófelnémet Guzzinga névből ered, melynek eredeti jelentése Gozzo emberei. Egykor német neve alapján Küszénnek is nevezték.
A parkolóból rövid, néhány perces sétával, az erdőn keresztül érjük el a hegy lábánál kiépített felvonó állomását (sikló), melyet 1 EUR/személy/utazás befizetésével vehetünk igénybe. A rendszer teljesen automatizált, hívógombos működtetésű.
Fent a várudvaron találjuk a Vár Éttermet, ahol finomat ehetünk (sok magyar nyelvű pincér). A várban lévű Vármúzeum a Batthyany család tárgyait, képeit mutatja be. A legtöbb kiállított tárgy mellett magyar nyelvű írásos tájékoztatást is olvashatunk. A Vár vezetés nélkül tekinthető meg, de kérésre vezetés is rendelhető.
Története:
1157-ben "Kiscen" 1198-ban "Novum Castrum", 1263-ban "Wywar" néven említik. A Héder nembeli Wolfer I. Géza király és Gervasius győri püspök beleegyezésével 1157-ben kezdett favárat és bencés monostort építeni a mai Várhegyen. A monostort ellátta föld- és szőlőbirtokokkal és a pannonhalmi apát alá rendelte. Várát III. Béla király kezdte építeni 1180 körül a régi favár és kolostor helyén a nyugati határ védelmére, ezért a szerzeteseket eltávolította. A vár védelmet nyújtott a tatárok ellen. A 13. században a Németújvári grófok birtoka volt. 1289. november 1-jén Albert osztrák herceg foglalta el. 1459-ben itt találkoztak a Mátyás ellen összeesküvő főurak. 1495-ben a királyi seregek ostromolták, mire az meghódolt. 1524-től II. Lajos király adományából a Batthyány család birtoka. A török harcokban fontos szerepe volt, a 18. századra azonban jelentősége megszűnt és 1778-tól falait bontani kezdték.
A vár alatti települést 1427-ben "Civitas Wywar" alakban már városként említik.[2] Plébániatemploma már 1200 körül felépült, Szent Jakab tiszteletére szentelték. Királyi vám és harmincadszedő hely volt. 1459-ben Hunyadi Mátyás király a németújvári uradalmat hívének, Újlaky Miklós erdélyi vajdának adta. Még ebben az évben a király Újlaky kérésére polgárait és jobbágyait minden vám és harmincad kötelezettségük alól felmentette.[2] 1519-ben Újlaky Lőrinc ágoston-rendi szerzeteseket telepített ide, akik részére a Boldogságos Szűz tiszteletére kolostort épített. 1524-ben Újlaky halála után Németújvár Batthyány birtok lett. 1532-ben a török a várost felgyújtotta, de a várral nem boldogult. 1569-ben a reformáció hatására Batthyány Boldizsár elűzte a szerzeteseket, a kolostort pedig lefoglalta és átadta a protestánsoknak. A részben romos kolostor ezt követően iskolaként működött. 1582-ben Batthyány Boldizsár támogatásával kezdte meg működését Németújváron Manlius nyomdája, amely három év alatt 16 könyvet adott ki a várban. Közülük nyolc magyar, a többi latin, illetve német nyelvű munka volt. Batthyány Ádám miután visszatért a katolikus hitre elhatározta új kolostor a templom felépítését, melyeket 1648-ban a ferences atyáknak adott át. A kolostor templomát 1652-ben szentelték fel. 1683-ban Németujvár Batthyány Ádámmal és Kristóffal Thökölynek meghódolt, Bécs felmentése és a törökök visszavonulása után azonban csakhamar visszatértek a király pártjára. A Rákóczi-szabadságharc alatt Batthyány Ferenc a király pártján maradt, noha a vasmegyei nemesség nagy része Rákóczihoz csatlakozott.
1910-ben 2184 lakosából 1175 német és 984 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásának székhelye volt. Egyedül Nemesmedves kisközség maradt meg a trianoni békeszerződés után a Németújvári járásból. 2001-ben 27 199 lakosából 23 821 német, 2489 horvát, 302 magyar, 34 cigány, 23 szlovén, 15 szlovák, 14 cseh volt.
A Körmend–Németújvár-vasútvonal 1899. szeptember 1. nyílt meg 23 km hosszan. A II. világháború után a vasútvonal 11 km-es szakaszának jövője kilátástalanná vált, mert kapcsolata más osztrák vonalakkal nem volt. Magyar oldalon 1959. szeptember 30-áig maradt fenn a forgalom, majd a pályát a teljes szakaszon elbontották. Az egykori vasútvonal nyomvonalát követi a mai B56-os főút Strém irányába. Az egykori vasútállomása áll és felújításra került. Németújvárt városi rangra 1973-ban emelték.
A Batthyány család révén egykor szoros gazdasági és kulturális kapcsolata volt Körmenddel, azonban a vasfüggöny ezeket elvágta. A két közeli város közötti közlekedési kapcsolat megnyitására 2004. május 1-jéig várni kellett, mikor a Pinkamindszent-Szentkút átkelőhely megnyílt, majd a határellenőrzés 2007-ben megszűnt.
Burgrestaurant
Tel: +43 (0) 3322 42579
E-Mail: Burgrestaurant
www.burgrestaurant.net
Külsõ hivatkozások:
|
