|
A Salzburgi Dóm a város legjelentÅ‘sebb szakrális épÃtménye és egyben egyházi életének központja. A lenyűgözÅ‘ szépségű, monumentális épület pompás homlokzatával és hatalmas kupolájával a korai barokk egyik legjellegzetesebb képviselÅ‘je az Alpoktól északra. Keletkezése szorosan összefügg az érsekség-hercegség létrejöttével és fejlÅ‘désével. Tüzek pusztÃtották, többször újjáépÃtették, megnagyobbÃtották és kibÅ‘vÃtették – története a salzburgi érsekek hatalmáról és függetlenségérÅ‘l mesél.ElsÅ‘ként Virgil püspök kezdett katedrális épÃtésébe 767-ben az egykori római település, Juvavum központjában. A dómot 774. szeptember 24.-én szentelték fel és Szent Péter, valamint Szent Rupert kegyelmébe ajánlották.
Amikor 1167-ben Plain grófjai, Barbarossa Frigyes császár hÃvei felgyújtották a várost, a dóm is a lángok martaléka lett. Az újjáépÃtésre csak 10 évvel késÅ‘bb, III. Wittelsbach Konrad érsek idején került sor. A dóm szebb, dÃszesebb és impozánsabb lett, mint korábban valaha, a legnagyobb román stÃlusú székesegyház lett az Alpoktól északra, méretei még a speyeri Kaiserdom méreteit is felülmúlták.1944-ben bombázás rongálta meg a kupolát és az oltár egy részét. A szükséges helyreállÃtási munkák után, az immár újra régi fényében pompázó dómot 1959-ben szentelték fel. A dóm kapujának rácsain látható három évszám, "774", "1628" és "1959" a három szentelésre emlékeztet. A fÅ‘bejárati homlokzat elÅ‘tt 4 hatalmas szobor áll: Péter és Pál apostol a kulccsal és a karddal, valamint a tartomány két védÅ‘szentje, Rupert és Virgil egy sóshordóval és egy templom makettel.
A homlokzat csúcsán dÃszelgÅ‘ két cÃmerpajzs a dóm két hÃres épÃtÅ‘jére, Markus Sittikus és Paris Lodron érsekre utal.A dóm különleges kincsei közé tartozik a keresztelÅ‘medence, amelyben Wolfgang Amadeus Mozartot is keresztelték, a muzsikáló angyalokkal körülvett, Rupert és Virgil figurájával koronázott, pompás fÅ‘orgona, valamint a Schneider-Manzell, Mataré és Manzú mesterek által készÃtett, dÃszes kapuk. Wolfgang Amadeus Mozart udvari orgonista és koncertmester korában számos csodálatos egyházzenei művet komponált itt.
A dómot átriumként öleli körül a dómtér. Guidobald Thun érsek 1660 körül épÃttette meg Giovanni Antonio Darioval a boltÃveket.
A tér közepén a Sigismund Graf Schrattenbach érsek megbÃzásából Wolfgang és Johann Baptist Hagenauer által 1766 – 1771 között készÃtett Mária-oszlop áll.
Külsõ hivatkozások:
|
