|
Közép-Európa legnagyobb, teljesen megőrzött erődítmény épülte a 11. századból.
Hegyivasút - sikló (fel és le út), vár udvarok, Almpassage, galéria, kínzókamra, kilátó, Fortress Múzeum, Rainer Múzeum, Marionett Múzeum.
Az 1077-ben Gebhart érsek által építtetett és Leonhard von Keutschach érsek uralkodása idején (1495-1519) jelentősen kibővített Festung Hohensalzburg, azaz Hohensalzburg vára Közép-Európa legnagyobb, teljesen épen fennmaradt erődítménye.
Legfontosabb látnivalói a középkori hercegi szobák és a vármúzeum. A vár 1892 óta a Festunggasse-ról induló kötélvasúttal is kényelmesen megközelíthető.
A több mint 900 esztendős építmény története a pápa és a király közötti konfliktus, a püspökkinevezés jogáért folytatott invesztitúraharc idejére nyúlik vissza. A pápához hű Gebhart érsek 1077-ben a fennhatósága alá tartozó területen három védővárat emeltetett, Hohensalzburg, Hohenwerfen és Friesach várait. Gebhart védelmi rendszerét később I. Konrád (1160-1147) tökéletesítette.A 15. és 16. században, a Salzburg tartományt és várost is sújtó, ún. „Magyar háború” és a parasztlázadások időszakában az érsekek Hohensalzburg várában kerestek menedéket. Ekkortájt nagyobbították meg a palotát és ekkor létesítették a háborús fegyverek, eszközök tárolására szolgáló raktár (Zeughaus), valamint az élelmiszerkészletek tárolására szolgáló raktár (Schüttkasten) épületeit.
Az erődítményt Leonhard von Keutschach (1495 - 1519) érsek uralkodása alatt nagymértékben kibővítették, ekkor nyerte el máig változatlan külsejét. Az átalakítások a vár belsejét is érintették: az Arany Terem és az Arany Szoba falait csodálatos gótikus faragásokkal és festményekkel díszítették. Az 58 felirat és „répás címer” Leonhard von Keutschach érseknek állít emléket. Ugyancsak rá emlékezetet a vár szimbóluma, a mancsai közt répát szorongató oroszlánnal. Hohensalzburg várának egyik utolsó fontos változása a hatalmas "Khuenburgbastei" bástya építése volt.
Hohensalzburg erődjét meglehetősen hosszú fennállása alatt egyetlen ostromlójának sem sikerült bevennie.A vár sok éven át működött védő erődítményként, időnként a hercegérsekek rezidenciájaként, de ha kellett kaszárnyaként és börtönként is használták. Például itt tartotta fogva öt éven át, egészen 1617-ben bekövetkezett haláláig Wolf Dietrich hercegérseket unokaöccse és követője a trónon, Markus Sittikus.Napjainkban Hohensalzburg vára egész évben látogatható, a nyaranta rendezett nemzetközi Sommerakademie kurzusain a világ minden részéről érkező művészek adnak itt egymásnak randevút.
Az elbűvölő látványhoz szokott salzburginak csak akkor tűnik fel, hogy milyen különleges kincs a salzburgi óváros, amelyet ő maga szinte már észre sem vesz, amikor mellette állva a festői szépségű kilátásban gyönyörködnek vendégei.
A különféle építészeti stílusokat egyesítő óváros felbecsülhetetlen értékű kincset képvisel, ami nem utolsó sorban a szigorú műemlékvédelmi előírásoknak és azok betartásának is köszönhető. Aki felfedezőútra indul a belváros kacskaringós kis utcáin (a legismertebbek a Getreidegasse, Judengasse, Goldgasse, Kaigasse, valamint a Linzergasse és a Steingasse), parányi területen talál épületeket a középkorból, a romantika, a reneszánsz és a barokk korából éppúgy, mint ahogy megtalálhatók itt a monarchia nemes, klasszicista stílusú polgárházai is. Szinte nincs olyan korszak, amely ne hagyott volna építészeti emléket Salzburgban. Külsõ hivatkozások:
|
