|
Bischofshofen a Salzach völgyében, 540 méteres magasságban, a Tennengebirge és a Hochkönig hegységek tövében fekszik. Szomszédos települések: Pfarrwerfen, Hüttau, Sankt Johann im Pongau és Mühlbach am Hochkönig.
Fekvése közlekedési szempontból igen kedvező, fontos vasúti és közúti csomópont. A város mellett halad a Salzburgot Villachhal összekötő A10-es autópálya, a Zell am See-be tartó 311-es út, valamint a Salzburg-Wörgl, illetve Salzburg-Villach vasúti fővonal.
A terület mintegy 5000 éve lakott. Kr. e. az 5. században a kelták telepedtek le a vidéken. A római korból is találtak településre utaló nyomokat a régészek. Első okleveles említése 711-ből való, ebben az évben Salzburgi Szent Rupert kolostort alapított Bischofshofenben. Azóta folyamatosan lakott a település.
A „Hofen” név első említése 1151-ből származik. 1215-től a chiemsee-i püspök tulajdonába került. Mai neve is innen ered: a püspök (Bischof) udvara (Hof).
1525-ben a salzburgi parasztlázadás központja volt. A 19. század második felében kiépült a vasúthálózat, ezáltal a település fontos gazdasági csomóponttá vált.
2000-ben emelték városi rangra.
Bischofshofen neve síugrósáncai révén az egész világban ismert. Itt rendezik meg minden év január 6-án a Négysáncverseny utolsó versenyét és itt tartják a végső eredményhirdetést is. 1999-ben helyszíne volt az Északi sívilágbajnokságnak is.
A Sportklub Bischofshofen labdarúgó csapata több évtizeden át Salzburg tartomány harmadik legeredményesebb gárdája volt. Külsõ hivatkozások:
|
