|
Burgenlandban, Kismartoni járásban található, Kismartontól 16 km-re délkeletre, a Fertő nyugati partján fekszik. Jól megközelíthető Bécsből és Budapestről is. Az osztrák fővárosból az A3-as autópályán Kismarton érintésével, a tartomány középső és déli részéről az S31-es autóúton érhető el.
1317-ben „Ceel” („possessio Ceel vocatum circa stagnum Ferthew”) néven említik először Károly Róbert király adománylevelében, melyben hívének, Héderváry Dénesnek itt birtokot adományoz. Német neve 1393-ban bukkan fel először. Plébániáját 1436-ban említik először, templomát mely egy 12. századi kis templom alapjaira épült Szent Pongrác és Szent Egyed tiszteletére szentelték. Lakóinak fő foglalkozása már ősidők óta a szőlőművelés és bortermelés, mely országos hírűvé tette a várost. 1470-ben Ruszt Hunyadi Mátyástól vásártartási jogot kapott. 1512-ben felépültek a város első védőfalai. 1524-ben Mária királyné engedélyezte, hogy Ruszt borosgazdái hordóikon koronás „R” betűt tüntethessenek fel márkajelzésként. Ez a jel ruszti borok palackjain a mai napig is használatos.
1529-ben és 1532-ben a török elpusztította. A sorozatos támadások kivédésére a 17. század közepén a várost új, erős falakkal vették körül. 1624-ben II. Ferdinánd császár a keddi napokra hetivásár tartását engedélyezte a településnek. 1649-ben Ruszt 60 000 aranyforintért és 30 000 liter aszúborért megváltotta szabadságát az Esterházyaktól. 1660-ban újabb 9.000 aranyforintot fizetett a császárnak, hogy szabadságjogaikat további 20 évre terjessze ki. 1652-ban Gabriel család kapott nemesi oklevelet és emelték grófi címre őket, innentől viselték a ruszthi (ruszti) előnevet. 1681-ben a soproni birodalmi gyűlésen I. Lipót császártól szabad királyi város rangot kapott. Ezért a ruszti polgárok 60 000 aranyforintot és 500 hordó fehér aszúbort adtak a hofburgi császári palotának. 1703-ban a város harc nélkül adta meg magát Károlyi Sándor kuruc generális seregének. 1809 júliusa és novembere között francia csapatok szállták meg, melyek ellátását és elszállásolását a polgároknak kellett állniuk. 1836-ban V. Ferdinánd király újra megerősítette a város kiváltságait. 1876-ban elveszítette több évszázados kiváltságait, és Sopron vármegyéhez csatolták.
1910- ben 1535 lakosából 1290 német és 218 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegyéhez tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztriához csatolták. 1989-ben itt alapították a világ első német nyelvű borakadémiáját. 2001-ben 1714 lakosából 1623 német, 33 magyar, 27 horvát volt. 17. századi városképe a mai napig fennmaradt, számos műemlék épülete van. 2001-ben az óváros a Fertő-tó térségével együtt az UNESCO világörökség része lett. Ma Ausztria legkisebb önálló közigazgatási egysége.
Ruszton 2006-ban az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei kétnapos, találkozót tartottak.
Nevezetességei- A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma 1649 és 1651 között épült. Eredetileg evangélikus templom volt, mely 1674-ben lett a katolikus egyházé. Mennyezetképeit 1798-ban Steiner Bálint, oltárképeit Franz Sigrist festette.
- A Halásztemplom 1400 előtt épült a korábbi, 12. századi templom felhasználásával épült. A hagyomány szerint a szentély melletti kápolnát még Anjou Mária királynő építtette hálából annak emlékére, hogy a Fertő-tóból halászok kimentették. A szentély déli oldalán álló Pongrác-kápolna 1400 körül épült gótikus stílusban. 1529-ben a törökök felgyújtották. Ezután bővítve építették újjá. A szentély és a kápolna elő új kereszthajót emeltek. 1580 körül az evangélikusoké lett, a katolikusok 1649-ben kapták vissza. Anyakönyveit 1658-tól vezetik. 1938-ban itt fedezték fel Burgenland legrégibb középkori freskóit, melyeket 1949 és 1954 között restauráltak. A templomot a 17. században épített lőréses erődfal veszi körül. A templomban a nyári hónapokban koncerteket is rendeznek.
- Belvárosában szinte minden ház műemlék védelem alatt áll. A polgárházak, melyek a 16. és 19. század között épültek reneszánsz, barokk stílusban vagy historizáló homlokzattal, szép ablakkeretekkel és kapuzatokkal, erkélyekkel, címeres és stukkódíszítéssel igazi ékszerdobozzá teszik a belvárost. Az épületek nagyrészt a városfalak maradványaira támaszkodnak. Az óváros 2001-óta az UNESCO világörökség része.
- Evangélikus templomát 1784-ben építették.
Külsõ hivatkozások:
|
A Facebook albumom megtekinthetõ