|
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Joseph_Haydn
Joseph Haydn - szülőháza
Joseph Haydn a bécsi klasszikusok első képvielője. A zenetörténészek a "szimfóniák atyjának" és a vonósnégyes megteremtőjének tekintik.
Haydn talán leghÃresebb vonósnégyese a C-dúr Császár vonósnégyes. Páratlan népszerűségét lassú tételének köszönheti. Hatalmas életművének törzse 104 szimfónia, 68 vonósnégyes, 55 zongoraszonáta, 14 mise, 14 opera.
A nádfedeles szülÅ‘ház 1728 körül épült Matthias Haydn megbÃzásából. Az apa bognárként, felesége (Mária) szakácsként dolgozott gróf Harrach kastélyban. Két feleségétÅ‘l 17 gyermeke született, de csak három lány és három fiú érte meg a felnÅ‘ttkort. Joseph sorrendben a második volt, 1732. március 31.-én született a házban (meghalt: Bécs, 1809. május 31.).
Az apának volt érzéke a zenéhez, szÃvesen énekelt, hárfán kÃsérve önmagát. A gyereksereg is bekapcsolódott a dalolásba, és Ãgy Joseph zenei tehetsége hamar kiderült. A szülÅ‘k nem kis anyagi áldozatot hozva a közeli Hainburgba küldték iskolába a hatéves fiút, ahol rokonuk volt a vezetÅ‘. Az iskolában megismerkedett néhány hangszerrel, megtanulta a kottaÃrást-olvasást, fejlÅ‘dött énektudása. A fordulópontot Georg Reutter, a bécsi Stephansdom karmesterének látogatása hozta, aki új énekeseket keresett a kórusba. Meghallván a nyolcéves gyermek énekét, felvette a templomhoz tartozó kollégiumba.
Kottamásolásból, orgonálásból, tanÃtásból tartotta fenn magát. Végül ki tudott bérelni egy padlásszobát, kölcsönbÅ‘l egy rozzant zongorát vett, és hozzá tudott fogni a komponáláshoz. MegÃrta A sánta ördög cÃmű operáját (elveszett), aminek nagy sikere volt, azonban további elÅ‘adását politikai okok miatt betiltották.
Haydn 1760-ban házasságot kötött, felesége Anna Maria Keller, egy bécsi parókakészÃtÅ‘ lánya volt, a házasság azonban boldogtalannak bizonyult.
A zeneszerzÅ‘re Esterházy Pál herceg figyelt fel, aki 1761-ben, másodkarmesterré nevezte ki Haydnt kismartoni (Eisenstadt) zenekara mellé. A herceg egy év múlva meghalt, utódja fivére, Esterházy <(Fényes Miklós, avagy PompakedvelÅ‘ Miklós) lett. Testvéréhez hasonlóan Å‘ is aktÃvan zenélt (kiváló barytonjátékos volt), és új zenekari és barytondarabokat, operákat rendelt Haydntól. Haydn 170 darabot Ãrt a herceg kedvenc hangszerére. A feudális szolga-gazda viszony ellenére a herceg becsülte Haydn tehetségét, még azt is elnézte, hogy mások számára is komponált. Egy idÅ‘ után már Å‘t tekintette a zenekar vezetÅ‘jének, az elsÅ‘ karmester, Gregor Werner halála után pedig zeneigazgatóvá nevezte ki.
1762-ben a herceg versailles-i stÃlusú palota épÃtését határozta el a mai FertÅ‘dön (Eszterháza). A kastélyépület 1766-ra készült el, 1768-ra a szÃnház, majd a Muzsikaház. Ebben laktak a zenészek is, családtagjaik azonban Kismartonban maradtak. ValószÃnűleg ez a helyzet vezetett 1772-ben a Búcsúszimfónia megÃrására.
Haydn idejében a kis házban csak hálószoba, konyha, nappali és egy barokk szoba volt.
1790-ben meghalt Esterházy Miklós. Utóda, Antal herceg feloszlatta a zenekart, a szÃnházat, de Haydn járadékát tovább fizette. A zeneszerzÅ‘ Bécsbe költözött, itt kereste fel Peter Salomon, angol zenész és zenei vállalkozó, aki 1791-ben Londonba vitte. Új műveket komponált, többek között az elsÅ‘ hat londoni szimfóniát. A hangversenyek hatalmas sikert hoztak Haydn számára, és Oxfordban dÃszdoktorrá avatták.
Haydn sÃrja Kismartonban
1792 nyarán visszautazott Bécsbe, ahol Beethoven a tanÃtványa lett, ez a kapcsolat azonban nem volt sikeres. 1794 januárjában ismét Angliába utazott, ahol elÅ‘adták utolsó, 99-104. számú szimfóniáit. A siker ismét rendkÃvüli volt, de 1795-ben - III. György kérlelése ellenére - hazautazott.
Joseph Haydn egész életén át erősen kötődött a szülőházhoz, például amikor 1795-ben Angliából hazautazott szülőfalujába, letérdelt és megcsókolta a ház küszöbét.
Közben II. Esterházy Miklós lett Eszterháza ura, aki újjászervezte a zenei életet birtokán. Haydn is szerepet vállalt ebben, de a kapcsolat már csak néhány darab megkomponálását jelentette. Haydn Bécs Gumpendorf nevű városrészében lakott, a zenei műfajok közül már csak a vonósnégyesek és az oratóriumok (A Teremtés, Az évszakok) érdekelték. 1797-ben komponálta a Gott erhalte-t. Utolsó napjaiban, a francia megszállás alatt, Napóleon - tisztelete jeléül - dÃszÅ‘rséget állÃtott háza elé. 1809-ben halt meg, hamvai a kismartoni (Eisenstadt) Bergkirche Haydn-mauzóleumában (az Esterházyak egykori várkápolnájában) nyugszanak.
1958 Haydn szülÅ‘házát Alsó- Ausztriában tartományi vezetése megvásárolta és eredeti állapotába állÃtotta vissza. 1959-ben Joseph Haydn halálának 150. évfordulója alkalmából múzeumot nyitottak. Haydn születésének 250. évfordulója alkalmából 1982-ben teljesen felújÃtották és állandó gyűjteményt állÃtottak össze, ház hangsúlyt kapott , kihangsúlyozva családias jellegét. A születési szoba, a füstös konyha a nappali a kort mutató bútoraival a régmúltra adnak bepillantást, bemutatják a zeneszerzÅ‘ személyes életrajzát, relikviáit.
A barokk terem szárnya 2003-ban került az eredetinek megfelelÅ‘en helyreállÃtásra. A teremben nemzetközi Haydn dokumentumok, továbbá a Haydn testvérek történetét mutatják be eredeti dokumentumok kuiállÃtásával. A terem és az udvar árkádsora ad helyt rendszeresen koncertek rendezésének. Külsõ hivatkozások:
|
