|
A Margit-sziget (horvátul Margitin otok) a Duna egyik szigete Magyarországon, Budapestnél. Közigazgatásilag Budapest XIII. kerületéhez tartozik, és Margitsziget néven Budapest egyik városrészét alkotja.
Néhány szállodát, vendéglátó-ipari egységet és sportlétesítményt leszámítva épület nincs rajta, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal. A gépjárműforgalom – az autóbusz és a taxik kivételével – tilos, várakozásra az Árpád hídról megközelíthető parkoló szolgál. A 2001-es népszámlálás 1 fő állandó lakost talált.
A budai oldalon a II. és a III., a pesti oldalon a XIII. kerülettel egyvonalban található. A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár.
A Margit-szigeten volt a Domonkos-rendi apácák kolostora, Északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt. 1790-ben a bécsi udvar a főherceg kezdeményezésére, birtokcsere révén Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta.
A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád híd megépülésével jött létre.
A Margitsziget az 1908. évi XLVIII. törvénycikk szerint a Közmunkatanács kezelésében lévő fővárosi pénzalap tulajdonába került, kivéve a sziget közepén fekvő mintegy 13 hektárt, amely országos növénykert létesítésére kincstári tulajdonba került. A törvény egyúttal örök időkre közkertté nyilvánította a szigetet.
Fontosabb létesítmények a szigeten
* A nevezetes Margitszigeti ásványvíz 20. század eleji reklámokon
* Domonkos rendi kolostor romok, Szent Margit sírja. Minden év január 18-hoz közel eső vasárnapon szabadtéri ünnepi szentmise helyszíne.
* Palatinus Strandfürdő. 1921-ben nyílt meg, 1937-ben megnagyobbították. Tervezője Janáky István volt. A Palatinus nagymedencéje a második világháború előtt a legnagyobb európai medence volt.
* Nemzeti Sportuszoda. 1930-ban nyílt meg a Hajós Alfréd tervei alapján felépült létesítmény. 1937-ben készült el nyitott vízipóló-medencéje.
* Víztorony. 1913-ban épült az akkor forradalminak számító vasbeton-technológiával, Zielinski Szilárd tervei szerint.
* Thermal Hotel Margitsziget
* Grand Hotel Margitsziget
Külsõ hivatkozások:
|
