A falu a Zalai dombság Mura és Zala folyók völgyei által közrefogott területen, a Közép-Zalai dombságon, a Kerka folyó partján helyezkedik el, LentitÅ‘l 10 kilométerre, nem messze a szlovén határtól. A Cserta a falu közelében torkollik a Kerkába, amely itt töri át a zalai dombvidék meredek délnyugati nyúlványait a Lenti-Lendvai-hegy között, s köti össze a Lenti-sÃkságot a Muraközzel. A két patakon valaha sok vÃzimalom működött. A falu a Kerka teraszán, annak egyik kis szigetén épült. HÃdja köti össze a Lovászi-Lenti és Tormafölde-Páka útvonalakkal. A legközelebbi vasútállomás Csömödér-Páka, a falutól 5 km-re, a Rédics–-Zalaegerszeg-vasútvonalon.
A XIV. század óta lakott hely. A Szigeti család birtokaihoz tartozott, innen származik a falu neve is. A település először egy 1403-ból származó oklevélben tűnik fel, amely szerint Zsigmond király ekkor vette el Szigeti Pétertől Szigetet, valamint Tormafölde, Petróc, Pánfalva és Gosztola falvakban lévő birtokait. Ezeket a király Széchy Miklósnak, a veszprémi püspökség kormányzójának adományozta.
Látnivalók:
- Andrássy-kastély
A Kossuth utca 27. számú telken magasodik a Szapáry család 18. században épÃtett kastélya, amit a szécsiszigeti vár egy részének a felhasználásával épÃtettek.
- Római katolikus templom
Szapáry Péter épÃtette 1750-60 között az egyhajós, gazdag szobordÃszÃtésű barokk templomot. Homlokzati tornyán volutás kapu, felette Szapáry cÃmer és lant ablak szentély mögött nagy-méretű sekrestye van felette oratórium. Szentélyrácsa faragott kÅ‘fonatos, ajtaja kovácsoltvas, rokokó szószéke domborművel dÃszÃtett. Freskóit Johannes Pöchl festette. Az orgonát Anton RÅ‘mer grazi mester 1763-ban, szép barokk kelyhét és úrmutatóját Szapáry József 1757-ben készÃtette.
- VÃzimalom
- Bivalyrezervátum
A házibivaly (Bos bubalus domesticus) Å‘se az ázsiai vagy indiai vadbivaly (Bos bubalus arnee). HáziasÃtása kb. 6000 évvel ezelÅ‘tt történt. Magyarországra a VI. század közepén az avarok hozták be. Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, mÃg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették. A szarvasmarhánál igénytelenebb, de hidegre és melegre érzékeny állat. A szécsiszigeti bivalyrezervátumot a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapÃtotta 1999-ben. Célja a génmegÅ‘rzés, a bemutatás, a legelÅ‘k természeti értékeinek és a tájképi értékeinek megÅ‘rzése. Szécsiszigeten a nem kÃvánatos beltenyészet elkerülésére két különbözÅ‘ tenyészetbÅ‘l való bivalycsorda lett telepÃtve. A Kerka holtága és a körülötte kialakult ingoványos terület megfelelÅ‘ környezetet biztosÃt a bivalyoknak.
Külsõ hivatkozások:
|