Siklós Dél-Baranya és a Dráva medence természeti, történeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése. Jelentőségét kiváló természeti adottságai, szubmediterrán éghajlata, az itt élők vendégszeretete és a magyar történelemben betöltött szerepe adja.
A település a Villányi-hegység ölelésében, a sÃkságból kiemelkedÅ‘ dombot uraló vár köré épült. A siklósi vár az egyik legkorszerűbb hadászati létesÃtmény, s egyben az egyik legjelentÅ‘sebb magyar reneszánsz stÃlusú épÃtmény. A Siklósi, Gara, és a Perényi-család idejében nádori székhely. A rövid ideig tartó tél, a nagyon enyhe tavasz, az októberig elnyúló nyár miatt a környék minden történeti korszakban kedvelt lakóhelye volt az embernek. A rómaiak is szÃvesen telepedtek le a hegység közelében, épÃtettek villákat, lakóépületeket és művelték a kerteket, szÅ‘lőültetvényeket. A római kori Serena (Siklós) dombján épült Å‘rtorony vigyázta a várdomb alatt elkanyarodó, nyugat felé húzódó hadiutat, melyen a népvándorlás-kori népek, majd a tatár, török seregek özönlöttek a Dunántúlra.
Az elsÅ‘ dokumentum, egy 1294-bÅ‘l származó oklevél már Castrum Soklos-ról tesz emlÃtést, tehát ebben az idÅ‘szakban feltételezhetÅ‘en már áll a római erÅ‘dÃtménymaradványokat is tartalmazó vár. Siklós a XIV.században a Gara-család uralkodása alatt lesz elÅ‘ször az ország egyik központja, mint a nádor városa.
A város nevezetességei
- Siklósi vár
- Malkocs bej Dzsámi
- Görögkeleti templom.
Információ: MűvelÅ‘dési Központ, (72) 579-297, (72) 579-427 Siklóson a XV. században telepedtek le a szerbek és 1738-ban a hÃvÅ‘k adakozásából templomot emeltek, melyet leégése után 1783-ban a mai alakjában épÃtettek újjá.
A templom copf stÃlusú épület, egyhajós, csehboltozatokkal és nyomott Ãves apszissal. Ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett.A berendezések legértékesebb darabjai - köztük egy rekeszzománcos XII. századi nyakbavaló ereklyetartó doboz - a szentendrei görögkeleti egyházművészeti gyüjteménybe került. Az épület évtizedekig nagyon elhanyagolt állapotban volt, most felújÃtott állapotban tekinthetÅ‘ meg.
- Plébánia templom
A római katolikus plébániatemplom a siklósi várhegy délkeleti csücskében, az 1540-ben épült Perényi-bástya védelmében áll a hozzá délrÅ‘l csatlakozó egykori kolostorral együtt. Ugyanekkora eredménynek tekinthetÅ‘, hogy a város barokk plébániatemplomának felújÃtása során fény derült a templom középkori eredetére és napvilágra kerültek a szentélyben található középkori freskó festés nyomai.
A római katolikus plébániatemplom a siklósi várhegy délkeleti csücskében, az 1540-ben épült Perényi-bástya védelmében áll a hozzá délről csatlakozó egykori kolostorral együtt.
1950-ig a ferenceseké volt, akik a község töröktÅ‘l történt visszafoglalását követÅ‘en települtek az akkor romosnak mondott épületegyüttesbe, amelyet a hagyomány a bencések középkori Szentháromság-monostorával azonosÃtott.
Külsõ hivatkozások:
|