|
Veszprém Várnegyed
A belvárosnak gyakorlatilag az egésze lakott a város 10. századi alapÃtása óta. A helyiek azonban nagyjából a 20. század közepéig csak a várnegyedet, valamint az Óváros tér, a Szabadság tér és a Ranolder tér környékét nevezték ezen a néven, a „belváros” fogalma ezután – fÅ‘ként a városvezetés tervszerű, egy „új városközpont” megteremtésére irányuló politikájának megfelelÅ‘en – tágult ki, és ma már magában foglal a hagyományos városmagtól keletre és délre esÅ‘ területeket is.
A veszprémi várnegyed a várból, illetve az ahhoz az Óváros térről fölvezető rövid útszakaszból áll. Egyetlen utca, a Vár utca alkotja, amely északi részén (a korábban, illetve a köznyelvben ma is Szentháromság térnek nevezett) térré szélesedik.
Veszprém vára egy körülbelül 500 méter hosszú, 100-150 méter széles és 40 méter magas dolomitsziklán – a Várhegyen – helyezkedik el. Anonymus szerint a vár már a honfoglalás elÅ‘tt állt, ha ez igaz, akkor eredetileg frank vagy avar erÅ‘dÃtmény lehetett. Mindenesetre a vár kiépÃtése Géza fejedelem és Szent István király nevéhez kapcsolható.
A középkorban a vár két részből állt, amelyeket árok választott el egymástól. Az egykori északi és déli várat összekötő kapu alaprajza ma is látható a Szentháromság tér déli részén.
A török idÅ‘kben jelentÅ‘s védműveket emeltek a vár köré, a falakat megerÅ‘sÃtették. A 18. század folyamán, a veszély elmúltával ezeket vagy elbontották, vagy az épületekbe foglalták, eredeti formájában csak a délnyugati bástya maradt meg.
Bár a vár épületein majdnem minden korstÃlus jellegzetességei megtalálhatók, a barokk stÃlus a domináns.
Külsõ hivatkozások:
|
