|
Hejce egyik legkorábbi településünk, már Szent István korában létezett, hiszen 1009-ben már állt az egri érsekség, mely kilenc falut kapott első királyunktól adományba, köztük Hejcét.
A 15. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is Csehországnak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már mezőváros.
A vallási villongások századaiban sűrűn váltakoztak az egyházi és világi birtokosok, mÃg gróf Eszterházy Károly egri püspök - a jó hejcei borok kedvelÅ‘je - a XVIII. század végén a kassai szemináriumtól visszaszerezte a falut és pompás kastélyt épÃtett benne.
Eszterházy - Püspöki kastély:
A copfstÃlusú püspöki nyaralókastélyt Eszterházy Károly egri püspök 1774-ben épÃttette. 1845-ben átalakÃtották. Egykori kápolnájában Zirckler János barokk mennyezetképe látható 1781-bÅ‘l. Kertje védett.
Fellner Jakab tervei szerint copf stÃlusú püspöki kastélyt épÃttetett a községben, ami 1805-ben átkerül a kassai püspökséghez és a püspök nyaralója lett. A kastély kétemeletes, U alaprajzú, egyszerű külsejű épület. FalsÃkjait szintenkénti oszloppárkányok és ablakkeretelések tagolják. Az épülethez tartozó, beépÃtett kastélykápolna Johann Zircler mennyezetképével jelentÅ‘s értéket képvisel. Az épületben található copf cserépkályhák a kastély gyöngyszemeinek számÃtanak. Az 1841-ben átalakÃtott palota 1950-ig apácák otthona volt, majd másfél éven keresztül hittudományi fÅ‘iskola és szeminárium működött a kastélyban. Napjainkban szeretetotthonként, 40 férÅ‘helyes, csak nÅ‘ket befogadó intézményként funkcionál. A püspöki kastély kertje védett terület.
Hejce vonzerejéhez hozzátartoznak a régies tÃpusú parasztházakkal szegélyezett utcák és a Szerencs-patak 200 éves barokk hÃdjai hivogatóak, mégha a kicsiny Szerencs patak medrében ma már csak ritkán csordogál vÃz, s akár száraz lábbal is átsétálhatunk a túlsó partra. Ezek a szépséges kÅ‘ Ãvek éppúgy sugározzák a hidak lelkét, a kapcsolódás élményét, mint a tájat büszkén uraló társaik bárhol a világban.
Római katolikus templom:
A 15. században, késÅ‘ gótikus stÃlusban épült római katolikus templom műemlék, melyhez a 18. században barokk illetve copf stÃlusú tornyot és homlokzatot, belül pedig kórusrészt épÃtettek. Az erÅ‘dtemplom körÃtofalai még ma is állnak. A templom késobarokk formáját az 1770-es években kapta.
A XVIII. században épÃtett barokk-copf stÃlusú torony, homlokzat és belsÅ‘ kórusrész nem csökkenti a késÅ‘ gótika épségben megmaradt alkotásának értékét, e falusi összehasonlÃtásban remekműnek számÃtó ékszer vonzerejét.
Sajnáljuk a gótikus ablakokat, melyeket félkörÃvesre nagyobbÃtottak, de Ãgy is élmény a szép hálóboltozatú hajó és a nagy szentély látványa. A hagyomány szerint a templomhajó alatt altemplom húzódik.
Képzeletünk meglódul, amikor megtudjuk, hogy a szentély alatt kripta van, ami nemcsak temetkezési helyül szolgált, hanem minden bizonnyal ide rejtették a templom és a falu kincseit a török portyázások idején.
A templom kegytárgyai védett műkincsek.
2003 óta minden évben itt tartja éves szerepjáték táborát a Sötét SzÃvek Erdeje Egyesület.
2006. január 19-én negyvenkét szlovák katona vesztette életét a közelben egy szörnyű repülÅ‘gép-szerencsétlenség következtében. A katasztrófának csak egyetlen túlélÅ‘je volt. Egy év múlva a szlovák honvédelmi miniszter a mentési munkálatokban való önzetlen magatartásért kitüntetésben részesÃtette a zempléni falu összes lakosát. Az áldozatok emlékét a szerencsétlenség helyszÃnén emlékhely Å‘rzi.
Külsõ hivatkozások:
|
