|
Az anyag összeállításában társszerzőm volt: Nagy Zsolt Imre
A település története az újkőkorig nyúlik vissza, melyet a környéken talált régészeti leletek igazolnak.
Első lakói között a kutatók az ún. Körös-kultúra képviselőit tartják számon.
A korai vaskor ma is látható emléke a város délkeleti határán elterülő földvár, Nagytatársánc. Itt, az Ős-Maros hordalékkúpján találtak otthont később maguknak a népvándorlás egymást követő népcsoportjai is, majd a honfoglaló magyarok vették birtokukba.
Orosháza nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk. A középkori falunév a régi magyar Oros személynév és az - "a" birtokos személyraggal ellátott ház (otthon, lakhely) köznév összetétele.
Maga az Oros személynév az "úr" köznév kicsinyítőképzős alakja - a település tehát első birtokosának nevét viseli. Eredetileg Zaránd megyéhez tartozott, annak XV. századi végleges megszüntetése után került Békés megyéhez. Levéltári források szerint 1517-ben már Orosházi Tóbiás nevű hallgató tanult a Krakkói egyetemen
Látnivalók:
A város központjában áll az egyetlen műemlék, a késő barokk stílusú evangélikus templom. 1777-1830 között épült, oltára előtt őrzik a városalapítók által Zombáról magukkal hozott harangot. Fennmaradt néhány parasztbarokk és népi építészeti stílusban épült "napsugaras" faormú ház is.
A Táncsics Gimnázium előtti téren található a Történelmi Emlékpark, Szervátiusz Tibor alkotása, mely a városalapítás 250. évfordulójára készült el. A köztéri szobrok, emlékművek, emléktáblák a várostörténet jelentős alakjainak, eseményeinek állítanak emléket, számuk megközelíti a százat.
A Szabadság téren áll Kossuth Lajos szobra, melyet 1904-ben Horvay János készített. A szobor restaurálását 2002-ben, a Kossuth-emlékév alkalmából Rajki László, orosházi származású szobrászművész végezte. Az I. világháború áldozatainak állít emléket Pásztor János: Hősök szobra című ötalakos szoborkompozíciója, mely a környék legszebb világháborús emlékműve.
A magyar millennium tiszteletére 2000-ben új szoborral gazdagodott a város. Szent István félalakos szobrát szintén Rajki László szobrászművész, városunk díszpolgára alkotta. Ugyancsak az ő munkája a Kossuth-emlékév alkalmából 2002-ben felavatott "Fáklya" című köztéri szobor is, a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény előtti parkban.
Rajki József: Petőfi Sándor című mellszobra a Kossuth utcán, a Petőfi Művelődési Központ főbejárata előtt kapott helyet.
Táncsics Mihály emlékét őrzi a Történelmi Emlékpark melletti sétányon Antal Károly egész alakos Táncsics szobra. Az Eötvös József Általános Iskola előtti téren Kiss István: Eötvös József c. szobra az iskola névadójának állít emléket. Külsõ hivatkozások:
|
