|
A település már Å‘sidÅ‘k óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsÃt. Itt a község helyén állt az egykori római település Ad Herculem.
Marót nevét 1138-ban emlÃtik elÅ‘ször II. Béla király oklevelében, ekkor Marouth alakban Ãrták.
A település már Å‘sidÅ‘k óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsÃt. Itt a község helyén állt az egykori római település Ad Herculem.
- A Tatárjárás alatt – a környező településekkel együtt – Marót is pusztává lett.
- 1260-ban Mária királyné a települést a visegrádi Szent András bencés monostornak adományozta.
- 1278-ban IV. László király a monostor adományozó oklevelét átÃratta, és megerÅ‘sÃtette.
- 1391-ben Zsigmond király a maróti birtokot elvette a bencések-től és az esztergomi Szent István prépostságnak adományozta.
- 1398-ban viszont már újból a visegrádi Szent András monostor birtokában volt található.
- 1493-ban II. Ulászló király a visegrádi Szent András bencés apátság maróti birtokait a pálosoknak adományozza. Marót a pálosoké maradt egészen 1786-ig, a rend feloszlatásáig.
- A törökök alatt Marótot is az elpusztult települések között tartották számon, csak itt-ott maradt egy-két lakosa.
- 1570-ben a török adóösszeÃráskor – az Alsó- és FelsÅ‘marótra osztott településen – Alsó-Maróton (Kis-Marót) csak 2, FelsÅ‘-Maróton pedig csak 15 házat találtak.
- 1580-ban a – török elől Felvidékre menekült – pálosok maróti birtokaikat Ghymesi Forgách Simonnak és Imrének adják bérbe.
- 1514-ben, a 15-éves háború idején Marót is elpusztult, és sokáig néptelen maradt.
- 1613-ban az adóösszeÃráskor a településen csak egy egész, és háromnegyed portát vettek számba.
- 1647-ben a török adóösszeÃráskor – Marót lakosai kétfelé, a töröknek is adóztak – is csak 3 és fél portát vettek számba.
- 1685-ben Esztergom ostromakor a falu újból elpusztult, de hamarossan újranépesült.
- 1688-ban I. Lipót király megerÅ‘sÃti a pálosokat maróti birtokaikban.
- 1696-ban végzett összeÃrásban Maróton 8 egésztelkes jobbágy és 5 zsellér szerepelt.
- 1700-ban gróf Stemberg Ernő szerette volna megszerezni a falut, de a pálosok tiltakoztak ellene.
- A Rákóczi-szabadságharc alatt a Maróton és környékén átvonuló hadak, s csatározások következtében a falu ismét pusztává vált, de a pálosok FelvidékrÅ‘l, Nyitra vármegye területérÅ‘l való magyarokat és szlovákokat telepÃtettek a faluba.
Látnivalók:
Dobozy-szobor
Dobozy Mihály református lelkész története hosszú ideig Pilismaróthoz kötődött. Bár az újabb vélemények szerint a tragikus eset Pusztamaróton történt, Dobozy emlékét ma is szobor őrzi a maróti főtéren.
A Székely Bertalan által is megfestett történet szerint Dobozy a török elÅ‘l menekülve hitvese és maga végsÅ‘ menedékét a halálban találta meg. ElÅ‘bb tÅ‘rrel megölte feleségét, hogy ne kerüljön a török martalócok kezére, majd addig verekedett az ellenséggel, amÃg halálos sebet kapott.
Forrás: www.dunakanyar.hu
Mai település
Pilismarót a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti-hegyek keleti lábánál, a Dunától mintegy 2,5 kilométerre elhelyezkedÅ‘ dunakanyari település. Jól megközelÃthetÅ‘ a Budapestet Esztergommal összekötÅ‘ 11-es számú főúton, amely átszeli települést. A községet egész éven át kompjárat köti össze a túlparti Szobbal, nyáron és szezonálisan személyszállÃtó kishajóval lehet átkelni Zebegénybe. Lakossága: 1986 fÅ‘, területe: 4462 ha.
Története
A település története az Å‘skorig nyúlik vissza: határában mintegy negyven helyen kerültek elÅ‘ értékes leletek, de legjelentÅ‘sebb a római kori leletanyaga. A község helyén fekvÅ‘ egykori települést Ad Herculemnek hÃvták és nagy kolóniának számÃtott, komoly erÅ‘ddel, Å‘rtornyokkal.
A honfoglalásig szlávok és morvák laktak ezen a területen. A marót szó a magyarok morva neve. Morva nemzetiségű volt Szvatopluk fejedelem is, akitől - a monda szerint - a magyarok egy fehér lóért, egy aranynyeregért és egy aranyfékért megvásárolták maguknak az országot.
A község késÅ‘bbi története több helyütt összefonódik a szerzetesrendek történetével. IV. Béla király a bencéseknek adta, késÅ‘bb Zsigmond az esztergomi prépostságnak adományozta, majd 1493-tól - egészen a rend eltörléséig - a pálosok birtokában volt, majd a helyi vallásalap tulajdona lett. A török hódoltság idején sokat károsodott községben a késÅ‘bbiekben református magyarok és felvidéki szlovákok telepedtek meg. A korábban elterjedt szÅ‘lÅ‘művelés helyét a filoxéravész után a különbözÅ‘ gyümölcsfélék és szelÃdgesztenyék termesztése foglalta el.
Itt található a Duna jobb partjának egyik legjobb szabadstrandja. Nem véletlen, hogy az 1930-as évektÅ‘l a pilismaróti partszakaszt a Duna ezüstpartjának, vagyis "lidójának" nevezték, és üdülÅ‘telepet is épÃtettek ide. Nyaranta Ãrók, más művészek és rendszeres nyaralók töltik itt az idejüket.
A környék jó része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, gyönyörű kirándulóhelyek közelÃthetÅ‘k meg a faluból. Tavasszal és Å‘sszel a természeti szépségekben gazdag erdÅ‘k. Pilismarót jelentÅ‘s értékei még a források (pl. Hoffmann-forrás) és sziklái (Hamvas-kÅ‘).
A vadban bÅ‘velkedÅ‘ erdÅ‘k sok vadászt vonzanak, és a néhány éve kialakÃtott, mintegy 100 hektár vÃzfelületű öblözet kÃnál jó halfogási lehetÅ‘séget.
A lovas sportot kedvelők figyelmébe ajánljuk a településtől 2 km-re lévő basaharci, illetve a 4 km-re lévő visegrádi lovarda által nyújtott szolgáltatásokat (lovasiskola, lovastúra).
Külsõ hivatkozások:
|
