|
Az anyag összeállításában társszerzőm volt: Nagy Zsolt Imre
Látnivalók:
Rózsaünnep
A rózsa hazájában, Szőregen a termelők minden év júniusában háromnapos programsorozattal megünneplik Európa-szerte híres virágaikat. A Szőregi Rózsaünnepen virágdíszbe öltöznek a település utcái, terei. A helyi lakosok évről-évre szeretettel várják vissza mindazokat, akik hozzájuk hasonlóan szerelmesei a rózsának.
Árpád-kori település. A Tisza és a Maros árteréből magasan kiemelkedő, hosszan elnyúló észak-déli löszháton gazdag régészeti leletek bizonyítják, hogy már a neolit korban megtelepedtek itt az emberek. A honfoglalás korától is lakott hely, s a Gellért legenda szerint, a később Ajtonyt legyőző Csanád seregei is jártak itt. Szent Fülöp tiszteletére emelt monostoráról 1192-ből (Sancti Philippi), a községről 1239-ből (Zeurug), 1247-ből (Zewrwg) vannak adatok. 1335-ben a falu a Gutkeled nembeli Czibak család birtokában volt. 1411-ben a család tagjai határperre mentek Szeged városával.
552-ben pusztította el a települést a török. Csaknem két évszázadig puszta, s mint ilyen került a Temesi Bánság csanádi kerületének tiszai járásához. A hatalmas pusztaságot a pozsonyi kamara, később bérbe adta, leginkább marhakereskedelemmel foglalkozó szegedi szerb határőrtiszteknek. A marhalegelők egy részét lassan kezdték megművelni, s a szilaj pásztorok helyett földművelő lakosság telepedett le a kialakuló kincstári uradalomban. 1735-ben már a csanádi tiszttartóság intézte a betelepítés ügyeit és az uradalom székhelye Szőreg lett. 1746-ban a szerb és magyar lakosok faluját a temesvári igazgatóság hivatalosan is községnek ismerte el.
A katolikus magyar hívek lelki gondozását 1761-ig a szegedi ferencesek látták el. Az anyakönyvek 1743-tól vannak meg. A Historia domust 1808-tól vezetik. 1752-ben fölépült fából az alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templom. 1761-ben plébánia épült. A görögkeleti szerb lakosság a temesvári püspökség alá tartozott. 1779-ben építették föl a Kisboldogasszony-ról elnevezett szerb templomot. Ekkortól vezették a görögkeleti anyakönyveket.
A bánsági igazgatás megszűntével 1779-ben a terület az újjáalakult Torontál vármegye része lett. 1785-ben a szőregi uradalmat (Szentiván, Gyála, Új-Szeged falvakkal és Rábé meg Térvár pusztával) a kincstártól Szeged városa vette bérbe. Szőreg lakóinak száma ekkor 1416. 1811?1816 között épült Vedres István szegedi városi mérnök tervei szerint a ma is álló római katolikus templom.
Külsõ hivatkozások:
|
