Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Tiszahát-on fekvÅ‘ Tisza-parti település. NyÃregyháza 94 km, Vásárosnamény 29 km, Fehérgyarmat 17 km, Tiszabecs 18 km, Tiszacsécse 11 km távolságra található.
Szatmárcseke (Cseke) neve az oklevelekben 1181-ben tűnik fel először, ekkor már virágzó község, saját egyházzal.
1344-ben Nagy Lajos király új adományt adott rá a kölcseyeknek. A Kölcseyek, melyek Szatmár vármegye egyik ősrégi családja, – IV. Béla király névtelen jegyzője szerint -a Kende családdal egy törzsből OND vezértől, az ETE atyjától veszik eredetüket.
A település nevét 1496-ban Cheke alakban Ãrják, s az Ujhelyi család tagjai nyertek rá királyi adományt. A XVII-XVIII. század-ban a Kölcsey és Kende rokon családokon kÃvül a gróf Rhédey, Pongrácz, Kisdobronyi Isaák, Gulácsy és más nemes családoknak is van itt birtoka.
A XX. század elején legnagyobb birtokosai: Kende Béla, Kende Elemér örökösei, Kölcsey Gábor, Zoltán.
Szatmárcseke egyik nevezetessége a népi csónakos fejfás temetÅ‘. A másik pedig, hogy Kölcsey Ferenc (1790-1838) 1815-ben vette át az öröklött birtokot, és rövid megszakÃtásokkal haláláig itt élt. Életművének nagy részét itt alkotta: 1823. január 22-én itt Ãrta a Himnuszt. Obernyik Károly Ãró, drámaÃró 1837-ben Kölcsey Kálmán nevelÅ‘jeként és Kölcsey Ferenc joggyakornokaként került Csekére. PetÅ‘fi Sándor 1846. október elején Csekén is vendégeskedett, és számos versét itt Ãrta. Külsõ hivatkozások:
|