|
Kölcse Magyarország legkeletibb csücskében, Fehérgyarmattól 20-km-re keletre, nem messze a tiszabecsi ukrán-magyar határátkelőhelyhez megtalálható helység. A Túr folyó és mellékága, az Eszteró által körülvett szigetre épült, a XII-XIII. században már írásos emlékek említik. A Győrtelek-Tiszabecs közti 491. sz. főútvonalon közelíthető meg, vasútvonala nincs. Mindig is meghatározó település volt a térségben, a középkorban a Munkácsra vezető kereskedelmi útvonal vámszedőhelye.
A Kölcseyek uradalmi központja volt, 1344-ben I. Lajostól adományt és vámjogot kaptak rá. Birtokosok voltak még az Őry, Daczó, Kömörei, Gacsályi, Perényi és Kende családok. 1642-ben Kölcsey Péter és Zsigmond új adományt kapnak az egész falu határára, a 17.-18. században csak a Kölcsey családnak volt földbirtoka a településen.
Többször tartották a Szatmár vármegye-i közgyűlést a kölcsei református templomban, mely jelzi a Kölcsey család iránti tiszteletet.
Külsõ hivatkozások:
|
