|
Ez a Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa élőhelyeit magában foglaló terület karapancsai része. A gemencivel együtt itt él Magyarország legnagyobb rétisasállománya.
Ősszel a Duna árterein, hullámterein tartózkodnak a fokozottan védett nagy és kis kócsagok több százas csapatai, a háborítatlan ártéri erdők mélyén zavartalanul pihennek meg a gémfélék. Az emlősök közül kiemelkedő jelentőségű a fokozottan védett vidra.
Nebojszki László - Az alsó-Duna-völgyi vízivilág
A Duna -Dráva Nemzeti Park (DDNP) Béda - Karapancsa tájegysége a Drávaköz, Trianon után határainkon belül maradt északi vége. Határ menti fekvése (elzártsága) miatt a tájon egyedülálló vízivilág maradt fenn. Párját ritkító értékeit a holtágak-morotvák, az évszázados szlavón tölgyekkel tarkított ártéri erdők, a technikatörténeti jelentőségű szivattyútelep és a Habsburg főhercegi család vadászkastélya adják. Hazánkról -t alán még ma is jellemző a vidékre - Ottó freisingi püspök 1147-ben a következőket írta: "belsejében nagy kiterjedésű síkság, melyet jeles folyók és vizek öntöznek. Erdőkben felette gazdag, erdei tele vannak a vadaknak mindenféle fajtájával, és felületének szépsége éppen olyan bájos, mint amilyen dús földjének termékenysége..." Külsõ hivatkozások:
|
A Facebook albumom megtekinthetõ