|
Ott jártunkkor éppen rendezvény volt a településen, az iskolában (udvar, tornaterem), Virágkiállítás és vásár.
A mai Hercegszántó helyén már Szent István idejében volt egy helység: Zantow néven, Szent István ezt a veszprémvölgyi apácáknak adományozta, az itt lévő kápolnával és 30 házzal együtt. Kálmán király 1108-ban ezt az adományt erősítette azzal, hogy a vásárjog joga az apátnőé.
Az adományozást Károly Róbert király 1308-ban megerősítette. Az okiratban említtetik, hogy a falu egész határa az apátnő birtoka, és hogy a vásárjog is, más jövedelmekkel együtt az apácákat illeti. Kitér a királyi levél arra is, hogy a határban őskori föld- és kőhalmok vannak, északon az Érhát, keleten a Bálvány nevű domb, déli részeken pedig egy erdő.
1323.-ban egy bátmonostori beiktatásnál szereplő első elismert név: Szántói Dömötör, 1405-ben Hercegh Péter birtoka volt Szekcsővel, Dávoddal / akkor még Dauth / Dus, és ténye nevű földesúrról nevezték el a községet, Hercegszántónak, nem pedig a főhercegi birtokról, mint a köztudatban él.
A török korban nevét Szántovára szlávosították el. Vidékén négy elpusztított község volt: Szecs, Kétház, Tdis és Mendi (Németi). Az akkori oklevelek: Alsó-Közép és első Szántóvát emlegetnek.
A római katolikus paplak 1715-ben, a templom 1752-ben épült. Villámcsapás következtében 1810-ben megrongálódott, öt év múlva állították helyre, a Görögkeleti 1900-ban, a Baptista a múlt század második felében épült.
A Szántova név úgy keletkezett (1773), hogy a magyar „Szántó” helynév a szerbhorvátban képzővel bővült. A község neve 1904-ben újra Hercegszántó lesz egy miniszteri rendeletre.
Hóduna (Debrina) a falutól nyugatra, 12 kilométerre található, hajdan Habsburg Albrecht uradalma volt. Budzsák szétszórt tanyavilágát az 1956-os nagy árvíz romba döntötte, az út mentén épült fel az új település.
A nagy malmot 1908-10 között Mojzes György építette.
Hercegszántó nevezetességei
Külsõ hivatkozások:
|
A Facebook albumom megtekinthetõ