|
A terület első említése Rogérius váradi kanonok krónikájában olvasható, ahol az Újfalunak nevezett peregi körülsáncolt helyen.
Mezőhegyes a ménesintézet alapítása előtt:
Mezőhegyes nevét egy 1421-es oklevél említi "Mezewheges" formában. Rogerius megemlékezik krónikájában a tatárok környékbeli pusztításáról.
("az Újfalunak nevezett peregi körülsáncolt helyen hetven falu ide menekült népét hányták kardélre 1241 véres tavaszán Kádán vezér tatárai." IV. Béla az idemenekült kunoknak adta szálláshelyül. Luxemburgi Zsigmond Hunyadi Jánosnak adományozta a területet. Halála után a birtok Mátyásra és Szilágyi Erzsébetre szállt. Az 1557-ből keltezett török defter 31 házat számlált a területen, Mezőhegyesen 4, Peregen 5, Csatló-Kamaráson 22 házat talált. A török után a néptelen puszta a csanádi püspök birtokába került, majd a szerb határőrvidékhez csatolták. A határkörzet később a Bánátba helyeződött át. A pusztákat előbb bérbe adták, majd egyik tulajdonos a másikat váltotta, ami azzal járt együtt, hogy az itt maradó kevés számú lakost súlyosan kizsákmányolták. Amikor a kincstár Mezőhegyest 1784-ben birtokba vette, a környék teljesen lakatlan pusztaság volt.
Mezőhegyes a ménesintézet alapítása.
A Mária Terézia kori örökösödési háborúkban lecsökkent lóállomány frissítésére állami ménest kellett felállítani, amely úgy számszerűen mint minőségileg hivatott volt a lóállományt pótolni. Mezőhegyes újjátelepülését Csekonics József vérteskapitánynak köszönheti, akinek javaslatára II. József a katonai ménesintézetet itt létesítette. A Császári és Királyi Ménesintézet alapítólevelét 1784. december 20-án írták alá. Kétszáz kőműves és százötven ácsmester kezdte meg a mindmáig impozáns épület-együttes kialakítását.
Mezőhegyes nevezetességei, műemlékei:
- Ménesparancsnokság 1790-1880, Kozma Frenc u 30
- Északi kaszárnya 1790 Kastély Hotel Noniusz, Kozma Ferenc u 32
- Déli kaszárnya 1790 Lakások, Kozma Ferenc u28
- Városháza 1913, Kozma Ferenc u11
- Fedett lovarda 1809-1885, Kozma Ferenc u
- Kocsi Múzeum Volt istálló 1802, Kozma Ferenc u 30
- Központi istálló 1802, Kozma Ferenc u 30
- Központi magtár 1805, Hild János tér
- Központi Szálló 1885, Hotel Centrál Kozma Ferenc u 22
- Hankai-vendégfogadó, 1789 Kozma Ferenc u
- Vadász vendéglő 1895, Posta u 1
- Csikós csárda 1800, Kozma Ferenc u 6
- Plébániaház 1867, Kozma Ferenc u 24
- Római Katolikus Szent György templom 1846-1936, Szent György tér
- Református templom 1900, Kossuth Lajos u 5
- Evangélikus templom 1930 Kozma Ferenc u
- Ménesbirtoki korház, Szent György tér 1
- Újkaszárnya 1788, Kossuth Lajos u 24
- Öregcsűr 1796-1810, Kossuth Lajos u 10
- Vasutállomás 1883, Posta u
- Száraz malmok 1788-1789, Kossuth Lajos u 39-41-43
- Díadalívek Északi-Déli 1807, Kozma Ferenc u 20
- Víztorony és szivattyuház 1888, Cserkovits park
- Erdészlak 1810
- Volt állatjárványkorházi elkülönítő istálló1860, Kossuth Lajos u 53-57
- Főépítészi villa 1864, Kossuth Lajos u 12
- Jószágigazgatói villa 1912, Kozma Ferenc u
- Volt mészárszéki intézői villa 1864, Kozma Ferenc u 23
- Volt kettős tiszti lak1900, Kozma Ferenc u 9
- Volt kettős tiszti lak 1900, Kozma Ferenc u 14
- Volt óvoda 1860, Kozma Ferenc u 19
- 18-as major Ókaszárnya 1786
- 18-as major Zabsílótorony 1830-32
- 18-as major Földbe süllyesztet csikóslak 1785, Ó-mezőhegyes 25
- 21-es major (Kamarás)-kerület központi magtár 1864
- 21-es 28-as 57-es major Fa harangláb 1870
- 23-as major (Peregpuszta ) Zabsílótorony 1830
- 39-es major (Árokpuszta) Zablósílótorony1830
- 48-as major Csikóslak (Külsöperegpuszta)
- 56-os major Zabsílótorony 1830
- 57-es major (Peregpuszta) Gluzek Gyula elevátor-magtár1888
- 57-es major (Peregpuszta) Komlószáritó 1828
- 57-es major (Peregpuszta) Központi magtár
- 66-os major (Csatókamarás) Zablósílótorony 1830
- 79-es major (Komlósfecskepuszta) Zabsílótorony1830
Külsõ hivatkozások:
|
A Facebook albumom megtekinthetõ