Az anyag összeállításában társszerzőim voltak: Nagy Zsolt Imre
A falu, északnyugati irányban, 10 km-re fekszik Hódmezővásárhelytől, a Tisza folyó partján. Területe, már az Árpád-korban lakott volt, később a zalavári bencés apátság halászóhelye. A település létezésének első írásos nyomai, a XI. századig követhetők vissza. Szent István alapította egykor a zalavári bencés monostort, s nekik adományozta többek között "Szent Adorján Mártír" pusztát. A legkorábbi írásos emlék, I. István 1024-es keltezésű oklevele említ környékünkön fekvő birtokot és egyházat.
A Tisza a középkorban bővelkedett halakban, ezért Árpádházi királyaink, több halászóhelyet is adományoztak távoli kolostor oknak. Így került Mártély, a zalavári apátság tulajdonába. Mártély nevének kialakulásáról, a mai napig többféle feltételezés létezik. Az egyik szerint, Mártély neve, az egykori kolostor védőszentjének nevéből - Zenthadrianmartyr, Adrianmartír, Adorján marthel, Martel, Martély, Mártély - alakult ki az idők során létrejött szóalakulás miatt. Az itt élők, elfeledték a messze fekvő kolostori templom nevét, s a mártír szó átformálódott. Külsõ hivatkozások:
|