A település XIX. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a koraközép-kori révátkelőből ered. A Fülöp-Boglári révátkelés a két part közötti relatív közelség (5,2 km) természetes előnyét kihasználva kötötte össze az eltérő gazdasági adottságokkal rendelkező tó mögötti területeket.

A festői szépségű közkedvelt üdülőhely a 274m magas Fülöp-hegy déli lábánál húzódik, amely a Káli-medence déli bejárata is egyben. A túlsó part közelsége miatt ősi révhely, melynek első írásos említése 1211-ből származik. Az Árpád-korban a rév köré kis halászfalu települt.
A virágzó középkori települést a törökök 1548 körül elpusztították, s Révfülöp ezt követően lakatlan terület, majd Kővágóörs szőlőhegyeként gyéren lakott puszta lett. A révközlekedés 1752-ben indult újra, s 1779-ben révházról is tudósít a korabeli forrás.

Révfülöp látnivalói:

• Fülöp-hegyi Millenniumi kilátó


• Honismereti Gyűjtemény Révfülöp (Halász utca 6.)


• Tóparti Galéria Révfülöp (Halász utca 6.)


• Czigány Károly-emlékoszlop (Rózsakert)


• Egykori kaszinó épülete


• Raffai Béla szobrászművész "Békakirály" bronz ivókútja


• Ecséri templomrom


• Mákvirág Vendéglő és Kál-Vin pincészet

Külsõ hivatkozások:

• Saját képek (a képekre kattintva nagy méretben is megtekinthetõk)
• Képek Révfülöpről - régmúlt
• Képek Révfülöpről
• A település hivatalos Web lapja
• Révfülöp Turisztikai web lapja