|
Fekete Sas - Kossuth tér 3.
A mai épület helyén a múlt században egy földszintes, majd egyemeletesre bÅ‘vÃtett vendégfogadó állt. A városi törvényhatóság 1893-ban hozott határozatot egy új, korszerű szálloda felépÃtésérÅ‘l. Több pályázatot is kiÃrtak, melyet végül Pártos Gyula (1845-1916) épÃtész nyert meg. A szálloda ünnepélyes megnyitására 1905 karácsonyán került sor.
A felújÃtott Fekete Sas épületében Kávéház, SörözÅ‘, rendezvény étterem működik. Emeletén bálakat, koncerteket, rendezvényeket tartanak a Dél-Alföld legnagyobb oszlopok nélküli báltermében.
Nagytakarék (K&H Bank) - Kossuth tér 5.
Az 1869-ben alapÃtott Nagytakarék a századforduló után határozta el székháza felépÃtését. A szecessziós épületet Müller Miksa tervezte, 1907-ben készült el. a kupola tetején a Merkur szobor látható. A homlokzat, az ablakok és kapubejárat jellegzetesen szecessziós jegyeket visel. A bejárat fölötti nÅ‘i és férfi alak a takarékosságot és a mezÅ‘gazdaságot jelképezi, a kaptárak pedig az épület rendeltetésére utalnak. Külön figyelmet érdemelnek a lépcsÅ‘ház egyedi faragott vörösmárvány korlátja és a berendezés rendkÃvül igényes fafaragványai.
Szilárdy-ház - Kossuth tér 6.
A görög származású özv. Szilárdy Jánosné Lotta Mária, Strenga és Kertner szegedi vállalkozókkal épÃtette 1880-ban. Városunk egyik elsÅ‘ emeletes épületét kékesszürke festésérÅ‘l a nép szürke palotának, késÅ‘bb Lotta-palotának nevezte. Szürke szÃnét 1908-ban vesztette el. Az épület koraeklektikus, közepén félig kiemelt korinthoszi oszlopok. A balusztrádos erkély félkörÃv alakú, az ablakok háromszögletű és Ãves záródásúak.
Szarvas vendéglő (Tűzoltólaktanya) - Szent István tér 1.
A jelenlegi tűzoltólaktanya a földesúr által a 19. században épÃtett kis fogadó helyén, az akkori Kispiac téren épült fel 1903-ban. Az eklektikus épület tervezÅ‘i László Richárd és Ferencsik Aladár budapesti műépÃtészek. A hÃres Szarvas vendégfogadót és kávézót 1903 és 1941 között bérlÅ‘k kezére adta a város. Mint vendéglÅ‘ 1941-ben szűnt meg. A Hódi Pál utcából ideköltözÅ‘ tűzoltóság szertárakkal és garázsokkal bÅ‘vÃtette az épületet.
Serház - Serház tér 2.
Gróf Károly Sándor (1669-1743) 1726-ban épÃtette az elsÅ‘ serfÅ‘zÅ‘ házat a Kistó-ér partján. Helyére özv. gróf Károlyi Józsefné 1804 és 1809 között impozáns méretű serházat emeltetett (180 m hosszú, 15 m széles). A klasszicista épület vastag falú, bolthajtásos, eredetileg zsindelytetÅ‘s volt. Alatta teljes hosszában pince, amelybÅ‘l két "alagút" vezetett a Kistó-ér partjára, innen nyerték a hűtÅ‘vizet. A 20 és 30 hl-es vörösréz kazánokban évente 1800 hordó sört fÅ‘ztek. Volt az épületben örlÅ‘malom is, amelyet a "taposómalomban" ökrökkel járattak. A malom szerkezete nyomta fel a kádakba a mintegy 40 ezer liter vizet.
Jelenleg a Hód-Mezőgazda Zrt. központja. Udvarában Szabó Iván Játszó csikók szobra látható.
Külsõ hivatkozások:
|
