Az anyag összeállításában társszerzőim voltak: Nagy Zsolt Imre
A falu, északnyugati irányban, 10 km-re fekszik Hódmezővásárhelytől, a Tisza folyó partján. Területe, már az Árpád-korban lakott volt, később a zalavári bencés apátság halászóhelye. A település létezésének első írásos nyomai, a XI. századig követhetők vissza. Szent István alapította egykor a zalavári bencés monostort, s nekik adományozta többek között - Szent Adorján Mártír - pusztát. A legkorábbi írásos emlék, I. István 1024-es keltezésű oklevele említ környékünkön fekvő birtokot és egyházat.
A XVIII: században Károlyi birtok volt, s a mai Hódmezovásárhely részét képezte. A XX: század első felében a község és a környező tanyavilág Hódmezővásárhely külterülete volt. Területe többször változott.
A mártélyi holtág halászata, 1976-ban ért véget. Napjainkban kezelője, és horgászati célú hasznosítója a Dobó Ferenc nevét viselő hódmezővásárhelyi horgászegyesület.
 | A holtág szépségét, a XX. század elején, többek között jelentős vásárhelyi festők is felfedezték -Endre Béla, Tornyai János -, késobb Rudnay Gyula, és főiskolás növendékei, köztük Barcsay Jenő, akik rendszeresen látogatták a vízpartot, a falut, s a pusztát. Alkotásaikkal már ebben a kezdeti időben vitték ennek a környéknek jóhírét, országban, világban. 1953-ban a parton épült meg a Képzőművészeti Alap Alkotóháza.
|
Külsõ hivatkozások:
|