|
Tompa település története
Tompa településtörténete egészen az i.e. időkre nyúlik vissza, hiszen Kr. e. I. század második felében már éltek e területen különböző népek. Tompa területén több hun-kori temetőt találtak.
Tompa, mint férfinév már 1055-tÅ‘l elÅ‘fordult. A névadó esetleg Tompa László kun-kapitány lehetett, akit 1370-ben emlÃtenek egy oklevélben.
1439-ben Albert király a települést és környékét – Szabadkát, Kiskunhalast és Madarast – Hunyadi Jánosnak adta zálogba. 1572-tÅ‘l a település Szabadkához tartozott, Tompa-pusztának hÃvták.
1823-ban épült fel a tompai pusztán az elsÅ‘ épület, egy csárda a Szabadka-Halas és Baja-Szeged kereskedelmi útvonal keresztezÅ‘désében. A kiegyezés után Redl bárónak volt itt a legnagyobb földbirtoka, aki kastélyt és kápolnát épÃttetett birtokán, Bárópusztán.
Tompa egyetlen középülete sokáig az 1876-ban elkészült iskola volt. 1900-ban fejezÅ‘dött be a település keleti határán húzódó vasút épÃtése. A vasút azért épült olyan távol a településtÅ‘l, mert Redl Imre földesúr nem engedte meg, hogy birtokait kettészelje. 1911-ben épült az elsÅ‘ templom, s ekkor létesült az állandó csendÅ‘rÅ‘rs is. Tompa-puszta ekkor még nem vált községgé, de hivatalosan településsé nyilvánÃtották. 1922. április 12-én Tompa hivatalosan is önálló községgé vált. Bács-Bodrog vármegye bácsalmási járásához csatolták.
1926-30 között Tompán hat iskola épült. A ma is álló községháza 1928-ban épült. Hét évvel késÅ‘bb, 1935-ben már a villanyvilágÃtás kiépÃtését is elkezdték, s kikövezték a Tompán is áthaladó Tompa és Szabadka közti utat.
Óvodát 1930-as években szerveztek először, a jelenlegi helyére 1969. július 12-én került. 1976. szeptember 1-jén egy teljesen új épületszárnnyal bővült.
1970. augusztus 1-jén Tompa nagyközség lett, 1978-ban határátkelÅ‘ nyÃlt a településen. A település 2004. július 1-jén városi rangot kapott.
A település műemlék jellegű épületei, épÃtészeti látnivalói:
Külsõ hivatkozások:
|
