|
Forrás: http://andre77.extra.hu/da/6640.htm
Csongrád 18970 lakosú város a 451-es főközlekedési útvonal és a 147-es/Kiskunfélegyháza-Orosháza/ vasúti vonal mentén, valamint a Tisza jobb partján, a Körös torkolata felett fekszik.
Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely. Árpád fejedelem - a monda szerint - 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet "Csernigrádnak" (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve. A XI. században Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok valószínűleg feldúlták 1241-ben, mert ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt. A XV. század elején a település ismét városi rangot kapott. A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, s ma semmi nyomát sem találjuk.
A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett. A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották. A XIX. század második felében Csongrád népének a Tisza folyamszabályozása adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma. 1876-ban a várost nagyközséggé minősítették vissza és csak 1923-ban kapta vissza városi rangját.
Az 1960-as években kapott lendületet a város iparosítása. Az idegenforgalom fejlődése nagy lendületet vett és ezt segítette elő a Csongrádi Napok rendezvénysorozat, amelynek felelevenítése az elmúlt években megtörtént.
Csongrád életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom. A város gyógyfürdőjén túl a legnagyobb vonzerőt a Körös-toroki partfürdő adja. Csongrádot, a vizek és parkok városát, 1984-ben a Magyar Turisztikai Társaság a városfejlesztésért, a hagyományok ápolásáért Hild János-emlékéremmel tüntette ki.
Csongrád Műemlék nevezetességei:
- Csongrád városházája 1934-ben épült dr. Piroska János polgármester és Csókássy Ferenc főmérnök tervei szerint a Károlyi család volt megszálló házának alapjaira. Stílusa késő, népi szecessziós, mely Kós Károly alkotásaira emlékeztet.
- Nagyboldogasszony-templom, melynek 1762-ben rakták le az alapkövét. 1769-ben szentelték fel a román stílusjegyeket mutató, barokk berendezésű templomot. 1910-ben szerelték fel a ma is működő Roeger-féle orgonát.
- Tari László Múzeum, értékes néprajzi, helytörténeti gyűjteménnyel.
- Szent Rókus római katolikus templom 1722-ben, barokk stílusban épült a belsővárosba vezető út mentén. Alapja egy itt álló török mecset volt.
- A régi térképeken "Belsőváros"-nak nevezett városrész nem a település központjában helyezkedik el, hanem egy folyómenti magasparton. Belsőváros népi műemléki együttese 33 házra terjed ki: közülük a Gyökér utca 1. számú múzeumnak berendezett tájház. A szájhagyomány és néhány korabeli feljegyzés lapján a házak falai, alapjai akár 200-300 évesek.
- Az Ellés monostor Csongrádtól északra található a Tisza bal parti árterületén, a várostól körülbelül 3 kilométerre. A Bor- Kalán nemzetség ellési monostorát Szent László uralkodása idején alapították, s a XII. század első éveiben szentelték fel. A XVI. század közepéig állt fenn. Ma romjai láthatóak.
Külsõ hivatkozások:
|
