|
Léka (Lockenhaus) a Kőszegi-hegyek lábánál, a Gyöngyös-patak (Güns) völgyében fekszik.
Legfőbb nevezetessége a vár (Ritterbug), amely a Gyöngyös pataktól körülvett sziklára épült a XIII. század elején, és mint királyi vár az osztrák betörések ellen védte az egykori Magyarország határát.
A települést 1242-ben említik először (a vár megvédte a települést a tatár betörésektől), majd 1256-ban Leuca néven említik. A várnak IV. Béla király idején az osztrák-magyar határharcokban fontos szerepe volt. A vár a Németújvári grófok (Kőszegi grófok) tulajdona lett. 1337-ben Lackfi erdélyo vajda, Károly Róbert nevében elfoglalta a várat, aki azt a királyi birtokhoz csatolta.
Végül Zsigmond király ajándékozta el 1390-ben a Kanizsaikanak, akik mésfél száz évig bírtokolták. 1490-ben a Mátyás király halálát követő zavaros politikai helyzetet kihasználva, I. Miksa német király foglalta el a várat, de a behódoló Kanizsai-testvérek tulajdonában hagyott.
A vár Kanizsai Orsolya hozományaként a többi Kanizsai-birtokkal együtt 1535-ben Nádasdy Tamás (1498-1562) tulajdonába került, és így másfél évszázadra a Nádasdy-családé volt. A Nádasdy család sokat fordított a vár javítására és bővítésére. Nádasdy Tamás 1533-ban bírtokára telepítette a törökök elől menekülő horvátokat. A várat 1605-ben a török eredménytelenül ostromolta. Nádasdy Tamás Egerváron halt meg, de hamvait 1669-ben haza szállították és a főtéren lévő templomban lévő családi kriptában helyezték el.
Nádasdy Tamás fia, Nádasdy Ferenc (1555-1604), nagy szerepet játszott a maygar evangélikus egyház szervezésében. Nádasdy Ferenc unokája (szintén Ferenc) hatalmas vagyont gyűjtött és az országbírói métoságig emelkedett. 1636-ban Ő felépíttette fel az alsóvárat (amely ma szálloda). 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért Bécsben lefejezték. Hamvai szintén a lékai sírboltban nyugszanak.
1676-ban közel három évszázadra az Eszterházyak szerezték meg a várat.
A vár a XIX. században már romos állapotba került, egy részét 1902-1906 között Esterházy Miklós herceg (1869-1920) javíttata ki. Végül 1968-ban Paul Anton Keller író vásárolta meg az Esterházy családtól, aki múzeumot és szállót rendezett itt be. Az új tulajdonos minden vagyonát a vár helyreállítására fordította.
A vár 1980 óta a Prof. Paul Anton Keller Alapítvány tulajdona, egyben 1981 óta a felsőpulyai járás kulturális központja. A felújítási munkák eddig 15 millió eurót (3,7 milliárd forint) emésztettek fel.
A vár két tornya közül a keleti, négyszögletes Kápolnatorony a 13. században épült. Faragott ablakai kora gótikusak. A kápolna ablakmélyedéseiben korai falfestmény-maradványokat is találtak. Az ötszögletű Öregtorony föld alatti részében volt a vár börtöne. A lovagterem is 13. századi eredetű.
A vár az 1906-os és 1956-os helyreállításoknak köszönhetően ma is teljes épségben áll, de berendezése 1945-ben nagyrészt megsemmisült. Az I. világháború alatt egy hadifogoly orosz tábornok lakott a várban. A II. világháborút követően az osztrák államszerződés aláírása és a megszálló szovjet csapatok kivonulása után, 1968-ban Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg a várat és sokat tett helyreállításáért. A fellegvárban gyógyintézetet, az elővárban pedig panziót alakított ki.
1980-óta a Prof. Paul Anton Keller-Alapítvány tulajdonában van. Az alapítvány vagyonából az épületeket fokozatosan renoválták, történeti múzeumot, koncerttermet alakítottak ki. Restaurálták a gótikus várkápolnát és a lovagtermet. Vendéglőt, vendégszobákat, szállodát létesítettek benne. A várban természetrajzi múzeum is működik, melyet Huszty Ödön ornitológus hercegi magántitkár alapított. Külsõ hivatkozások:
|
