|
Nyitva tartás: Húsvéttól - mindenszentekig minden látogató számára nyitva az apátság (2011. október 26-ig látogatható)
Fantasztikus élméányben volt részünk Troger Pál (Paul) freskóinak témája, színei, alakjai lenyűgőzőek!
Az egész kolostor (termek, könyvtár, krípta, templom, azonos színvilága, látszik, hogy egy festő mester munkái.
A látogatás önállóan lehetséges, de igény szerint auduó guide (vezető), vagy személyes vezetés is lehetséges (német, angol, cseh nyelven).
Egy évvel ezelőtt (2010-ben) kívülről néztük meg (akkor már nem volt látogatható), most belülről csodáltuk meg, 3 órát töltöttünk a nézelődéssel!
Az Altenburg-i település két közösségből, Altenburg és Fuglau összevonása által keletkezett és ma már öt területet ölel fel: Altenburg, Burgerwiesen, Fuglau, Mahrersdorf és Steinegg.
Az 1144-ben alapított Altenburg-i Bencésapátság az Erdőnegyed barokk ékszere, a "Waldviertel barokk ékkövének" is nevezik Az altenburgi apátság épülete a 18. században épült , a egykori középkori bencés kolostor romjain.
A 60-as évek eleje óta az apátság egy fiúkórusnak is otthont ad, amely nem csak Ausztriában, hanem külföldön is képviseli Ausztriát a muzikális alakításaival. A templom híres fiúkórusa, az Altenburger Sángerknaben, májustól októberig ad koncerteket.
A Bencés apátságot (Benediktinerstift) 1144-ben alapították, St. Lamberechtből érkeztek ide az első szerzetesek, a templom 1265-ben készült el. A csehek, a protestánsok és a svédek pusztították, majd 1715 után Placidus Much apát megbízásából. J. Munggenast tervei szerint óriási barokk komplexummá építették át. Sajnos ennek áldozatul esett jó néhány jelentős, gótikus épület is. A barokk szárnyak öt udvart fognak közre.
Belépőjegyek:Felnőtt 9 €, Gyerek, diák 4,50 €,
Családi 18 €, Senioren (nyugdíjas) 7 €
a jegy tartalmaz egy áttekintő térképet is.
1 jegy = 3 kiállítási területre érvényes, amely egyénileg is látogatható:- A barokk gyöngyszemben, a könyvtár, egyedi stílusú barokk kripta, és a groteszk Sala Terrena, Császári traktus (márvány terem), márvány lépcső.
- 2 kolostor egy helyen. A barokk apátságban megtapasztalhatja a „kolostor a kolostor alatt" élményét - a középkori keresztfolyosós udvar a középpontja ennek a létesítménynek! A 15 éve tartó régészeti ásatások az utóbbi években a kolostor 14. századi és az azt követő időkből való feltárásokat mutatja be.
- A „Vallások kertjé”-ben szembesülhet a keresztények magatartásával a nem keresztény vallásúakhoz a második vatikáni zsinat óta, vagy találhat egy nyugodt helyet a személyes nyugalmához a csend kertjében! Az egykori kolostorparkban kialakított kert, a kereszténység és a többi nagy vallás viszonyát hivatott bemutatni, a világvallások tudatos felfedezésére és megismerésére invitál. 2009-ben nyitották meg: szőlő, gyümölcsös, szobrok (11 db. Dr. Eva-Vorpagel Redl művei), terasz ahonnan csodálatos kilátás nyílik a kolostor épület 212 méter hosszú keleti frontjára.
Sok új feladatkört vállal a 12 szerzetesből álló konvent hagyományos lelkipásztori tevékenysége mellett. Norciai szt. Benedek szabályait követik az altenurgi közösség tagjai. Közösen imádkoznak, négy közös ima és a konvent miséje határozzák meg a hétköznapokat a kolostori élet egyéb feladatai mellett. Az altenburgi fiúkórus intézete Alsó-Ausztria egyetlen kolostori bentlakásos kollégiuma.
Ideiglenes kolostori élet
Az ideiglenes kolostori élet azt jelenti, hogy egy ideig részt lehet venni a kolostor közösségének életében. A vendégek úgy élnek, mint a szerzetesek, tehát az Isten tiszteleteken, a csend óráiban, a felolvasásokon, az étkezéseken, a háztartásban és a kertben a közös munkákba is bekapcsolódnak. A szerzetesek fontos feladatnak tekintik a Bencés rendi szabály értelmében a vendégek (csak férfiak) befogadását.
Az ideiglenes kolostori életben a korai imák és a nyugodt életstílus sokat segíthetnek abban, hogy a vendégben jobban tudatosodjon az élete és saját életcélja. A kolostorban eltöltött időszakról tapasztalatcsere formájában szervezett beszélgetések vannak.
A kolostori apátság épületének freskóit Troger Pál (Paul Troger) mester készítette, melyben segítségére voltak tanítványai is. Troger Pál munkássága - Éber László cikke
Troger legjobb éveiben Magyarországban is dolgozott. 1742-ben, ugyanabban az évben, amelyben az altenburgi kolostor könyvtárának freskóit fejezte be, a pozsonyi Szent Erzsébettemplomot, két évvel utóbb a győri bencés, akkor jezsuitatemplomot díszítette festményeivel. A nem nagy méretű, de nemes kiképzésű, márványtól ragyogó pozsonyi templom három kupolaboltozatának felülete nyert freskódíszt.
A pozsonyi templom freskói még korábbi modorát árulják el. Két évvel utóbb, a győri bencéstemplomban már más jellegű műveket látunk. ….......
A mennyezetek nagy festményei kétségkívül Troger legkiválóbb művei közé tartoznak. Nagy területek állottak a művész rendelkezésére, amelyeket a maguk egészében használt fel művészeti céljaira.
Dongaboltozatokon általában nehezebb és ritkább az alulról való nézés elvének következetes alkalmazása, mint kupolákban. Csak Tiepolo és követői oldották meg ezt a problémát elfogadható módon. …...........
Szent Lambert apátsági templom (Stiftskirche St. Lambert)
A templom a központi területe a barokk kolostornak, ahol a szerzetesek közösen imádkoztak és amely a kolostor déli szárnyával van összekötve.
A harmincéves háborúban a svédek elpusztították, gótikus stílusban Benedek és Maurus Leiß Boxler apát építtették újjá a templomot. A régi, hatalmas gótikus csarnoktemplom helyett 1730-1733 felújítás során J. Munggenas elképzelései valósultak meg, csodálatos barokk templommá alakították át, oly módon, hogy a hajó boltozatán megtartották a gótikus jelleget, az ovális kupola ma is a templom központi része.
Karcsú tornya a főhomlokzat közepén emelkedik. A meredek tetőzetű hosszház és a keresztház találkozásában a kis huszártorony helyezkedik el. A szentély érdekes oromzatával, támpilléreivel, a hosszú keleti front egyhangúságát töri meg.
A belső tér ovális alaprajzú, hat falfülke fölé épített kupola fedi, amelyet Troger Pál, Szent János látomását ábrázoló freskója díszít. Ő festette ki a szentély boltozatait is (Isten báránya, isteni erények), de a főoltár képe is az ő műve (Mária mennybemenetele, Szentháromság). A nagyszerű stukkódíszek F.J. Holzinger munkái. A nagy orgona 1773-ban készült, melyet a Bécsből érkezett Anton Pfliegler orgona építő készített.
A könyvtár: (Bibliotheksaal)
Kétszintes, 48 m hosszú terem, érdekes látszat építészeti megoldásokkal és allegorikus mennyezeti freskókkal. A könyvtár az építészek, festők, szobrászok egyedülálló művészi alkotása. A rengeteg fény és a szín magával ragadja a belépőt.
A három kupolateret stukkódíszes dongák választják el egymástól, sarkaikban nagy márványoszlopok állnak.
A freskókat 1742-ben készítette Troger Pál és J.J. Zeiller, ez Troger legszebb munkája!
A fő kupola freskója, Sába királynő látogatását mutatja be, Salamon királynál Jeruzsálemben, ez meghatározza az egész könyvtár hangulatát. A könyvtár többi kupoláiban lévő freskók többnyire bibliai eseményeket ábrázolnak (Pallasz Athéné és Herkules, Salamon ítélete, az isteni bölcsesség és a hit fénye).
Kripta
A könyvtár alatt került elhelyezésre a dongaboltozatos Kripta (Krypta), amelynek falait groteszk freskók borítják. A „Mementó mori!” jegyében szimbolikusan az élet-halál, fény-sötétség ellentétpárok kifejezői a furcsa képek és a rengeteg díszítő motívum. Ez a hely nem egy sírkamra, hanem meditáció helye a halálról.A festett részek Troger Pál munkái, amelynek az 1720-ban Nürnbergben megjelent „Ábrahám a Santa Clara” könyv volt az inspirációja.Mitológiai ábrázolások: mint a Neptunusz, Mercury, remeték, szent férfiak és nők, öregek és fiatalok, főszereplői Krisztus oldalán, aki legyőzte a halált.
Császári traktus (Kaisertrakt) és császári lépcső
Kevésbé meglepő, de hasonló, groteszk ábrázolások láthatók a Császár-tra Külsõ hivatkozások:
|
