Ha műemlékekben nem is gazdag Békéscsaba, városképi jelentÅ‘ségű, műemlék jellegű, épÃtészeti értékeket képviselÅ‘, hagyományÅ‘rzÅ‘ épületeknek, emlékhelyeknek, látnivalóknak egyáltalán nincs hÃján. A városközpontban áll az ország legnagyobb, klasszicizáló copf stÃlusban épült evangélikus temploma, amely hangversenyeknek is otthont ad. Vele szemben a még 1745-ben épült, műemlék jellegű evangélikus kistemplom, s ugyanezen a téren az 1899-ben, eklektikus stÃlusban épÃtett gimnázium épülete, mÃg kissé távolabb a városcentrum képét az elÅ‘bbiekkel együtt meghatározó, gótizáló kéttornyú katolikus templom, amelynek épÃtése 1910-ben fejezÅ‘dött be.
A városközpontban egymásba kapcsolódó terek, Ãgy a gimnázium elÅ‘tti tér, a templomokkal övezett Kossuth tér, az ebbÅ‘l nyÃló Szent István tér, majd a fÅ‘utca erre merÅ‘leges sétánya a tetszetÅ‘s épületek sorával együttesen alkotja a régi városmagot. Ennek egyik fókuszában áll a városháza műemlék épülete, melynek homlokzatát Ybl Miklós tervezte, belsÅ‘ udvara pedig nyári zenés rendezvényeknek ad teret. Ugyanitt emelkedik a Fiume Szálló és a hozzá illeszkedÅ‘ szÃnház 1877–79-ben elkészült épülete.
Érdekes szÃnfoltja a városnak az évente megrendezésre kerülÅ‘ Csabai Kolbászfesztivál és a Városházi Esték rendezvénysorozata, amelyek mindenfelé viszik jó hÃrüket. Békéscsaba több hagyománya a szlováksághoz kötÅ‘dik – ennek is köszönhetÅ‘, hogy város ad otthont a Szlovák Köztársaság fÅ‘konzulátusának. E példa azt mutatja, hogyan valósulhat meg a hagyományok tiszteletén, ápolásán nyugvó, abból gyökerezÅ‘ fejlÅ‘dés, elÅ‘relépés. Külsõ hivatkozások:
|